6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 95 | kabay@t-email.hu | +36 62 420 763


Az Ön egészsége a mi hivatásunk!

Hétfő: 7:00 - 21:00
Kedd: 7:00 - 21:00
Szerda: 7:00 - 21:00
Csütörtök: 7:00 - 21:00
Péntek: 7:00 - 21:00
Szombat: 8:00 - 15:00
Vasárnap: Zárva

Az allergia és az allergén specifikus
immunterápia

Orrot fújó nő

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek a szervezetre egyébként ártalmatlanok és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoznak.

Allergének

Azokat az anyagokat, melyek allergiás reakciókat váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Ilyenek lehetnek például virágok pollenjei, állati szőrök, atka, penész spórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek. Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott anyaggal érintkezésbe kerül.

Kialakulása

Az allergia kialakulásának okait a mai napig kutatják. Abban már biztosak a szakemberek, hogy közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlamot viszont igen. Minél közelebbi hozzátartozó az allergiás beteg, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség kialakul. Illetve léteznek olyan tényezők, melyek allergiára hajlamosíthatnak. Ilyenek pl. a túlzásba vitt higiénia; a szmog, a kipufogó gázok; a kemikáliák; az antibiotikumok, az egészségtelen táplálkozás; a mozgáshiány vagy a fokozott stressz.

Az allergia típusai

Az allergia tüneteit leggyakrabban a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. Az allergiának több típusa is létezik, ezek közül a leggyakrabban előfordulók a következők:

  • Ételallergia – az ételallergia minden esetben heveny immunválaszt vált ki. A beteg arca, torka azonnal, vagy rövid időn belül megduzzadhat, csalánkiütés, viszketés, jelentkezhet. Hasfájás, hányinger is kialakulhat, illetve nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet. Súlyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás következtében életveszélyes állapotot is eredményezhet.
  • Fémallergia – bizonyos fémek belélegzése, vagy érintése helyi irritatív gyulladásos folyamatokat indít el. Külsőleg érintkezve leggyakrabban vörösséget, viszketést, duzzanatot, hámló-kiszáradt bőrt eredményez. Hosszabb fennállás esetén a bőr megvastagodik, keratotikussá válik, berepedezik. Bizonyos esetekben a bőrtünet lehet urticária szerű is. Másik előfordulási formája a légutak gyulladása (nátha, garatgyulladás, asztma), ami legtöbbször a fémporok, -oldatok belégzése során alakul ki.
  • Fogászati allergia – a fogászati allergiákat két csoportba soroljuk. A kezelés során azonnal, vagy nagyon rövid időn belül fellépő reakciókat elsősorban a fogászati kezelés során felhasznált gyógyszerek válthatják ki (pl. helyi érzéstelenítők, fertőtlenítők, helyi kezeléshez használatos szerek). Tünete a beavatkozás helyén, vagy közvetlen környezetében kialakult vizenyő. Amennyiben a vizenyő elkezd terjedni, testszerte kiütések jelentkezhetnek, nehézlégzés alakulhat ki, az ajkak, szemek megduzzadhatnak. A több hét, hónap, vagy akár év múlva megjelenő késői fogászati allergiák okozói döntően a fémek (pl. nikkel, króm, kobalt, arany, réz, palládium, titán). Jellemző tünetei a szájban elhúzódóan jelenlévő nyálkahártya gyulladás, sebek, fekély-szerű elváltozások; tartósan fennálló égő, csípő érzés; arcon megjelenő, tartósan fennálló bőrkiütések.
  • Gyógyszerallergia – a gyógyszerallergia tünetei az enyhe panaszoktól az életveszélyes tünetegyüttesig terjedhetnek. Pl. csalánkiütés, bőrvörösség, test- és szemviszketés, zavartság, ajak- és torokduzzanat, légzési nehezítettség, cianotikus bőr, szédülés, ájulás, idegesség, gyors szívverés, hányinger, hányás, hasmenés, egyéb hasi tünetek.
  • Pollenallergia – az allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A légúti tünetek (tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás) mellett gyakran előfordul, hogy ugyanaz a pollen ekcémát is okozhat. Van, akinél csak szénanátha jelentkezik, van, akinél csak bőrtünet, és van, akinél mindkettő megfigyelhető. Ritkább esetekben az is előfordul, hogy az adott pollenek csak szemtünetet, kötőhártya-gyulladást okoznak, de előfordulhat szemhéj-, és arcduzzanat is.
  • Háziporatka-allergia – a háziporatka allergiások tünetei a téli időszakban rosszabbodik, hiszen olyankor több időt töltenek a lakásban. A háziporatka tápláléka az ember által elhullajtott hámsejtek, így ezek leginkább az ágyneműkben, az ágy környékén és a szőnyegekben fordulnak elő. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulhatnak ki. Másik jelentős találkozási felületünk a poratkával a bőrünk, ahol csalánkiütéses, különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.
  • Kutya-, macskaallergia – hétköznapi nyelven állati szőr- vagy toll-allergia. Nem csak maga a szőrszál, illetve a toll allergizálhat, hanem az állat széklete, vizelete, nyála, vagy éppen hámpikkelyei. Tünetként jelentkezhet szemviszketés, piros szemek; köhögés, tüsszögés; bőrkiütések, bőrszárazság, viszketés.
  • Rovarcsípés-allergia – a rovarcsípés hatására helyi (fájdalom, ödéma, viszketés, vérzés, bőrpír, csalánkiütés) és a szervezet egészét érintő reakciók is kialakulhatnak.(bőrkiütés; nyelv-, ajak- és légúti duzzanat; gégeödéma; szapora, vagy éppen sípoló légzés; nehézlégzés; a vérnyomás leesése; sokk; eszméletvesztés; légzésleállás).

 

Az allergia fajtái 

Az időbeni előfordulásuk alapján megkülönböztetjük a szezonális, az év minden időszakában jelen lévő, illetve a foglalkozáshoz köthető allergéneket. A szezonális allergia (intermittáló) tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. Ilyenkor az allergének, mint például a füvek, virágok és fák pollenjei kapcsolatba kerülnek a szem és a légút nyálkahártyájával. A nem szezonális (perzisztáló) allergiás náthát kiváltó leggyakoribb allergének a háziporatka ürüléke, az állati eredetű (főként háziállatok: macska, kutya, nyúl) szőrök, hám, és testnedvek, valamint a gombaspórák.

A foglalkozási allergián belül 3 alcsoportot különböztethetünk meg. Az állati eredetűt (állattenyésztéssel és laboratóriumi körülmények között állatkísérleteket folytatók körében); a növényi eredetűt (pékek és cukrászok körében elterjedt a nagymennyiségű szálló gabonaporok és lisztek, valamint tea és kávé porának belélegzése miatt); valamint az enzim eredetűt (előfordulási aránya javarészt a tisztítószerek, élelmiszer- és gyógyszeriparban nagy).

Az allergia hátterében lévő allergiás immunválaszban részt vehetnek IgE immunoglobulinok, eosinophil és basophil fehérvérsejtek, limphociták, hízósejtek, stb. Az allergia vizsgálatánál ezeknek az anyagoknak a meglétét, a sejtek aktivitását vizsgálják, míg a gyógyításában az imént említett anyagok felszabadulását, illetve aktivitását gátolják. 

Az allergia kezelése

Az allergia kezelésénél az első és legfontosabb tennivaló az allergén elkerülése. Ez viszont sajnos nem kivitelezhető, ha a beteg a háziporatkától vagy a pollenektől szenved. Erre nyújthat hatásos gyógymódot az allergén specifikus immunterápia, mely fűpollen, fekete üröm, parlagfű, gabonafélék pollenje, fák és cserjék pollenje, penészgombák, házipor atka, macska és kutyaszőr, stb. allergiánál alkalmazható. 

A kezelés nem az allergia tüneteire, hanem az allergia kiváltójára irányul. Az immunterápia szó arra utal, hogy az allergiás beteg esetében a kórosan kisiklott immunreakció más irányba terelésével szünteti a panaszokat, akadályozza meg, hogy újabb dolgokra váljon allergiássá és hogy súlyosabb betegség, pl. asztma alakuljon ki. 

A kezelés megkezdése előtt alapfeltétel az allergén pontos azonosítása, mely történhet alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton. Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák.  Injekciós és szájon át (nyelv alatt) alkalmazható készítmények léteznek erre a célra. Hogy melyik készítménnyel kezelik a beteget, minden esetben a beteg és a kezelőorvosa közötti megbeszélés során dől el. 

A vizsgálatok szerint az injekciós készítmények valamivel hatásosabbak, de több a mellékhatásuk is, ezért ezeket csak fekvőbeteg háttérrel rendelkező intézményekben szabad alkalmazni. (Rovarméreg allergia esetében csak injekciós terápiára van lehetőség.) A szájon át alkalmazott tabletták, vagy cseppek kedvezőbb mellékhatás spektrummal rendelkeznek, illetve ezeket a beteg otthon, magának is tudja adagolni, így nem kell rendszeresen orvoshoz járnia. 

Allegia elleni készítmények adagolása

Az adagolás is változó a különböző gyártók által forgalmazott szerek esetében. Általánosan jellemző, hogy a kezdő kezelés során, amikor fokozatosan emelni kell a dózist, gyakrabban, hetente többször, esetleg naponta kell alkalmazni, majd a fenntartó adag elérése után csökken, heti 3x, heti 1x kell adagolni, injekciós kezeléseknél még ritkábban.

Allergén specifikus immunterápia időtartama

A terápia időtartama minimum három, maximum öt év. Pollenallergiák esetén szezon előtti, vagy szezon előtti + alatti, valamint egész éves kezelés lehetséges. Egész éven fennálló allergiák (atka, állatszőr) esetében a kezelés egész évben folytatódik. Mindkét típusú terápiában, de a szájon át alkalmazott kezelés esetén különösen fontos a beteg együttműködése, hogy ne feledkezzen el a szer bevételéről, ha pedig elfelejtette, ne vegyen be egy heti adagot egyszerre. Az előírt adagolás betartása nagyon fontos, a beteg azt nem változtathatja meg.

Források:

https://www.allergiakozpont.hu/allergia

https://www.allergiakozpont.hu/femallergia

https://www.allergiakozpont.hu/hirek/hogyan-valasszunk-antihisztamint

https://www.allergiakozpont.hu/fogaszati-allergiak

A légúti allergia fajtái és tünetei

https://www.allergiakozpont.hu/gyogyszerallergia

https://www.allergiakozpont.hu/pollenallergia

https://www.allergiakozpont.hu/poratka-allergia

https://www.allergiakozpont.hu/immunterapia