A mikrobioma – a bennünk élő élővilág

2022-11-04
09:45

Amikor a tükörben magamat látom, akkor egy konkrét lény néz rám vissza. Ha a környezetemben élő személyekre, állatokra vagy növényekre gondolok, akkor is egyedülálló lényként gondolok rájuk. Azonban minden egyed számos láthatatlan élő-társával él együtt – összefonódik velük, létezésük elválaszthatatlan. Ezek az apró lények már jóval az emberiség megjelenése előtt jelenvoltak a Földön és valószínűleg túlélnek majd bennünket. Ezek az összetett életformák egymással párhuzamosan alakultak ki, és az evolúció során együtt elő, egymást segítő társakká váltak. Folyamatosan együttműködik velünk, és szinte minden elképzelhető élőhelyen jelen van a bolygónkon, beleértve saját testünket is. Ez a velünk élő társ a mikrobiális élet.

Vajon mennyi mikroba él velünk?

Elgondolkodott már azon, hogy mekkora lehet a velünk együtt élő (az emberi testben normálisan jelen levő) mikrobák száma, beleértve a baktériumokat gombákat, vírusokat és más egysejtűeket?

A szervezetben található mikrobiális sejtek száma 10¹⁴ nagyságrendben adható meg, és becslések szerint az emberi sejtek számánál (10¹³) egy nagyságrenddel bizonyosan nagyobb. Ezek a mikrobák a testünk felszínén, illetve a testüregekben, a bélrendszerben, a testünk legmélyén is élnek, jelen vannak. Mai ismereteink szerint az első mikróbákat a születés folyamata során az édesanyánktól kaptuk, illetve továbbiakhoz a világrajövetelt követően az anyatejjel jutottunk hozzá. Egész életünk során folyamatosan a mikróbákkal kapcsolódva létezünk, tartós biológiai kapcsolatba állunk velük.

A mikrobiomák fontossága

Mindenkinek az emésztőrendszerében több tíz milliárd apró élőlény él. Az Önében is.
A mikrobák velünk együtt élő nyüzsgő közösségét nevezzük mikrobiomának, vagy mikrobiomnak (jelenleg az irodalom a microbiome, illetve a microbiom szavakat egyaránt használja – magyarul ezért a mikrobioma és a mikrobiom is használatban van). Az elmúlt évtizedek fontos tudományos felismerése a velünk együtt élő mikrobioma jelentősége.
Egyértelművé vált, hogy a mindennapi jó közérzet, a betegségmentes élet, egészséges fizikum és lélek alapja a kiegyensúlyozott, sokféle összetevőből álló, dinamikus egyensúlyban létező környezeti mikrobioma. A bélrendszerben, a bőrön, a különböző testüregekben, egészséges állapotban a gazdaszervezettel egyensúlyban létező mikrobioma működik, mely elengedhetetlen feltétele az egészséges életnek.

Vajon a mikrobiomák kórokozók?

A modern, mikrobioma vizsgálatokhoz kapcsolt mikrobiológiai kutatások alapjaiban módosíthatják a magunkról és a környezetünkről alkotott véleményünket. Egészen a közelmúltig a mikróbákra kórokozóként tekintettünk, és igyekeztünk fertőzésgátló szerekkel, fertőtlenítőszerekkel vagy antibiotikumokkal felszámolni a jelenlétüket. Azonban a mikrobák túlnyomó többsége nem okoz betegséget, és többségük nélkülözhetetlen az egészséges élethez. A fertőtlenítőszerek és az antibiotikumok helytelen és indokolatlan alkalmazása mind a betegségeket okozó, mind a kedvező mikrobákat képes elpusztítani, vagy jelenlétüket nagymértékben visszaszorítani. Ma már biztosan tudjuk, hogy az optimális mikrobioma-összetétel módosulása (az úgynevezett diszbiózis) betegségek, kóros állapotok kialakulásához vezet, egyesek szerint valójában ez a megbetegedés kialakulásának tényleges oka.

A mikrobioma szoros kölcsönhatásban áll a bél tulajdonosával. Az Ön esetében is. Vitaminokat termel, segíti a vérnyomásszabályozást, csökkentheti az étvágyat, befolyásolja a közérzetet. Gátolhatja a gyulladást. Attól függően, milyen élőlények – pl. jó vagy rossz baktériumok – alkotják.

A mikrobiomák összetétele

A mikrobioma összetétele nem állandó. Napról napra változik. Nagymértékben befolyásolja az általános egészségi állapot, a táplálkozás, a stressz, a környezet és a gyógyszerek. Vannak olyan állapotok, amikor a mikrobiomában visszaszorulnak a jó baktériumok és egy kóros összetételű mikroorganizmus közösség lesz domináns. Ezt szaknyelven diszbiózisnak nevezik. Ez a mikrobioma tulajdonos egészségi állapotát is befolyásolhatja.

A mikrobioma összetételének vizsgálata igen bonyolult dolog. Csupán néhány laboratórium van a világon, amelyik képes a kérdés komplexitásának megfelelő vizsgálati módszerrel analizálni az emberi mikrobioma mintákat.

Az optimálistól való eltérés megállapítása bonyolult szakértői feladat. Számos információ ismerete szükséges – ezek együttes kiértékelése képezi a mikrobioma vizsgálat alapját. A kapott eltérések alapján lehetőség van azok kezelésére: diétával, probiotikumokkal, illetve a mikrobioma-kultúra komplex átültetésével is. A jó minőségű, megfelelő mikrobiális környezetet is tartalmazó, antibiotikum- és más vegyszerektől mentes egészséges táplálkozás, illetve a sokféle mikróbát tartalmazó természetes környezetben való létezés az optimális mikrobioma fennmaradásának alapfeltétele.

Mi történik, ha eltűnik a mikrobioma?

Évtizedek óta tartó tudományos kutatások eredménye azt igazolta, hogy az egészséges mikrobioma eltűnése jelentősen hozzájárul a következő állapotok kialakulásához:

• antibiotikum adása utáni súlyos Clostridium difficile fertőzés,
• irritabilis bél szindróma (IBS),
• gyulladásos bélbetegségek (IBD: pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
• bizonyos pszichés- és magatartás-zavarok (depresszió, Asperger szindróma, autizmus),
• elhízás,
• kóros soványság,
• cukorbetegség,
• krónikus bőrbetegségek (pl. pszoriázis, krónikus ekcéma, atopiás dermatitis),
• degenerativ idegrendszerei kórképek (pl. sclerosis multiplex, demenciák bizonyos típusai),
• székrekedés,
• krónikus hasmenés,
• allergiás tünetek.Ezért logikus azt feltételezni, hogy a diszbiózis megszüntetésével ezen betegségek kialakulása megelőzhető vagy lassítható, esetleg a tünetek enyhíthetők. A diszbiózis megszüntetésére a tradicionális megközelítés a hiányzó vagy a hasznos mikroorganizmusok pótlása. Ezt évtizedek óta élő baktériumok – ún. probiotikumok – bejuttatásával próbálják elérni. A probiotikumok mellett a baktériumok szaporodását elősegítő anyagok – ún. prebiotikumok – adása is elterjedt. Lehet, hogy ezek mellett a jövőben elterjed a normális bélflóra telepítése a bélrendszerbe, a mikrobioma terápiás transzplantációja (MTT). Az egészséges bélflóra kialakítását, helyreállítását célzó eljárás egészséges ember székletéből kivont mikrobioma bejuttatásával állítja vissza a mikrobioma egészséges összetételét.

Irodalom:

NIH Human Microbiome Project https://hmpdacc.org/hmp/
Taur, Y et al. (2018). Reconstitution of the gut microbiota of antibiotic-treated patients by autologous fecal microbiota transplant. Science Translational Medicine, Sep 26;10(460). https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30257956
Suez, J. et al. (2018). Post-Antibiotic Gut Mucosal Microbiome Reconstitution Is Impaired by Probiotics and Improved by Autologous FMT. Cell, 174(6), pp.1406-1423.e16. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30193113
Orenstein, R. and Patron, R. L.: Clostridioides difficile therapeutics:guidelines and beyond. Ther Adv Infectious Dis 2019, Vol. 6: 1–10. https://doi.org/10.1177/2049936119868548
Mamo, Y. et al.: Durability and Long-term Clinical Outcomes of Fecal Microbiota Transplant Treatment in Patients With Recurrent Clostridium difficile Infection. CID 2018:66 1705-1711 https://academic.oup.com/cid/article/66/11/1705/476267