- 2023-04-03
- 10:43
Az ételintolerancia lényegében bizonyos ételekre adott abnormális reakció, mely számos módon nyilvánulhat meg és különböző mechanizmus eredménye lehet.
Immunválasz következményeként kialakuló intolerancia:
Kialakulása során antigén-antitest komplexek képződnek, melyek lerakódnak a szövetekben, s ott a szövet sérülését és gyulladást okozó gyulladásos kemokinek felszabadulását idézik elő. Ez a test bármely részén megtörténhet pl. a belekben, ahol IBS tüneteket okoz; az ízületekben, ahol ízületi gyulladást okoz; az agyban, ahol migrénes tüneteket provokál; stb.. A gluténérzékenység is ebbe a csoportba sorolható. Ezek az intoleranciák vérmintából kimutathatóak.
A gluténnel összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő probléma. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, mások számára pedig mindennapos problémát jelenthetnek, de akad olyan is, aki más betegséggel kapcsolja össze.
Sokan azonos betegségnek vélik a cöliákiát, a búzaallergiát és a gluténérzékenységet, azonban más-más betegségekről van szó.
A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség. A táplálkozással bevitt glutént (a búzában, rozsban, árpában található fehérje) nem tudja feldolgozni a szervezet, s bonyolult kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, valamint az immunrendszerrel, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen.
A vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a bélbolyhok, ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása. Nemcsak emésztőrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervek (pl. csontrendszer, bőr) károsodását is okozhatja.
A búzaallergia (gabonaallergia) esetében a tüneteket a búza fehérjéire (amiláz és tripszin) adott kóros immunválasz okozza. Ebben az esetben a gabonaeredetű élelmiszer, étel allergénként viselkedik.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység nehezebben diagnosztizálható, ugyanis hasonló (de enyhébb) tüneteket produkál, mint az autoimmun cöliákia. Nincsenek igazolt adatok arra vonatkozóan, hogy mi váltja ki ezt a betegséget. A diagnózis igazolásában a fő eszköz a kizárásos diéta, mivel ebben az esetben a vérteszt és a bélbiopszia is negatív, nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a betegség fennállását.
A gluténérzékenység klasszikus tünetei:
- (hosszú ideig tartó) hasmenés, puffadás;
- zsírfényű széklet;
- étvágytalanság, fogyás, gyermekeknél fejlődésben való elmaradás;
- tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia);
- fogzománc hibák, korai fogromlás;
- rendszeresen visszatérő afták a szájban.
A betegségnek vannak nem emésztőrendszert érintő tünetei is, melyek főként a vitaminok és az ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt alakulnak ki:
- vashiány, vérszegénység (a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt);
- fáradékonyság, (migrénes) fejfájás;
- súlyproblémák;
- hajhullás, körömtöredezés;
- izomfájdalom, izomgyengeség (a kálium és magnézium nem kielégítő felszívódása miatt);
- csontritkulás, csontdeformitások (a kalcium és D-vitamin nem megfelelő hasznosulása miatt);
- menstruációs problémák, gyermekeknél nemi érés késése;
- pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén);
- Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön);
- egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség).
A glutén érzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban diétával nagyon jól karban tartható, és a megfelelő étrend követése mellett a szervezet képes regenerálódni. A gluténmentes diéta sajnos egész életre szól, kis mennyiségű, de rendszeres gluténfogyasztás is nagyon káros lehet a szervezet számára.
Enzim elégtelenség/hiány miatt kialakuló intolerancia:
Laktáz hiány esetében a vékonybélben a tejcukor nem képes egyszerű cukrokká bomlani, emiatt a vastagbél bakteriális flórája megváltozik, ami fermentációt (erjedést) eredményez.
Ennek következtében puffadás, hasi diszkomfort érzés, hasmenés és bűzös széklet jelentkezhet tünetként.
A tejcukor-érzékenység legritkább formája olyan veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakul ki, amely esetén egyáltalán nem termelődik laktáz a vékonybélben. A tünetek ilyen esetben már születéskor jelentkeznek, újszülött korban diagnosztizálják. (Csecsemő- és kisgyermekkorban egyébként jóval gyakoribb a tejfehérje-allergia, amely azonban nem keverendő össze a laktózintoleranciával.)
Az elsődleges laktózérzékenység ezzel szemben felnőtteknél, néha már nagyobb gyerekeknél is jelentkezik, az életkor előrehaladtával ugyanis természetes módon is csökken a laktáz enzim termelődése a szervezetben.
Egyéni érzékenységtől függően bárkinél megjelenhetnek a tünetek. A magyar felnőtt lakosság 20-30 %-ának van különböző mértékű tejcukorbontási zavara, az életkor előrehaladtával egyre kisebb mennyiség is panaszokat válthat ki.
Létezik a tejcukor-érzékenységnek egy harmadik formája is, a másodlagos laktózérzékenység. Ez általában fertőzések, például akut bélfertőzések, bakteriális, vagy vírusos hasmenések, gyulladásos bélbetegségek következtében jelentkezik, de előfordulhat antibiotikumos kezelések után is.
Ez a forma életkortól függetlenül alakul ki, gyerekeknél és felnőtteknél is jelentkezhet. Ilyen esetekben a laktózt tartalmazó termékeket az alapbetegség gyógyulásáig el kell kerülni.
A diétának fontos szerepe van a lakózérzékenység „kezelésében”, az egyéni tolerancia pedig kifejezetten a szekunder tejcukorérzékenyek esetében bír nagy jelentőséggel. Egyesek ugyanis bizonyos mennyiségű tejet el tudnak fogyasztani, míg mások teljesen tejcukormentes étrendre kényszerülnek. Emellett a laktáz enzimet gyógyszeresen lehet pótolni (pl. Lactase rágótabletta, Co-Lactase csepp): egy tabletta enzimaktivitása kb. 200 ml tej (kb. 10 g laktóz) elfogyasztásához elegendő.
Kemikália / gyógyszer érzékenység miatt kialakuló intolerancia:
- MSG (monosodium-glutamate = nátrium glutamát): széles körben alkalmazott ízfokozó, az ázsiai konyha egyik alapfűszere. Leginkább az ízek kiemelésére, erősítésére használják. Előfordulhat leveskockákban, salátákban, felvágottakban, pácolt húsokban, chipsekben, fűszerkeverékekben. Fejfájást, verítékezést, szédülést okozhat.
- A szárított gyümölcsökben és zöldségekben, a borban, sörben lévő szulfitok, melyek egyfajta tartósítószerek, asztmás tünetek okozhatnak.
- Erekre ható (értágító) aminok, mint a fenil-etil-amin, mely az emberi agy által termelt neurohormon, neurotransmitter. A fenilalanin nevű aminosavból keletkezik enzim hatására. Megtalálható bizonyos élelmiszerekben, pl. a csokoládéban és vörösborban is. Migrénes tüneteket produkálhat.
- Szalicilátok: természetes formájában a növények szalicilátokat állítanak elő, hogy megvédjék magukat az olyan káros elemektől, mint a rovarok, gombák és betegségek. Ez a forma az élelmiszerek széles választékában megtalálható, mint például gyümölcsökben, zöldségekben, mogyoróban, diófélékben, kávéban, fűszerekben, mézben. Emellett szintetikus úton is előállítják olyan termékekhez, mint az aszpirin, a fogkrém és az élelmiszer-tartósítószerek.
Legyen szó akár ételallergiáról, akár ételintoleranciáról, csak akkor lehet tünetmentes a beteg, ha a panaszokat kiváltó élelmi anyagokat, élelmiszereket és adalékanyagokat elkerüli étkezései során.
Ezek az étrendek nagy odafigyelést kívánnak nemcsak az elkészítésük során, hanem már a vásárlás idején is. (Az ételallergiát viszonylag egyszerű beazonosítani, hiszen a tünetek azonnal, olykor igen heves formában jelentkeznek, az ételintolerancia tüneteinek erőssége függ az elfogyasztott ételtípus mennyiségétől is, a panaszok pedig csak órákkal vagy egy-két nappal később alakulnak ki, ezért nagyon nehéz a mindennapokban az ok-okozati összefüggést felismerni.)
A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank listájából vásárlás előtt tájékozódhatunk az aktuális termékekről, hogy milyen betegségben melyek fogyaszthatóak biztonsággal.
Fontos, hogy olvassuk át a csomagoláson szereplő információkat. Az élelmiszergyártóknak kötelező feltüntetni az adott termék összetételére vonatkozó listát. Az első helyen szereplő anyagból tartalmaz a termék a legtöbbet, míg a következő anyagok egyre kisebb mennyiségben található meg benne. Kötelező emellett jelölni az esetlegesen nyomokban tartalmazott allergéneket, amelyeket nem közvetlenül adnak a termékhez, hanem az előállítás és csomagolás során érintkezhettek azokkal, így allergiás reakciót válthatnak ki.
Gluténmentes élelmiszerek esetében csak azokat a termékeket vásároljuk meg, amelyek jelzéssel ellátottak, ugyanis ezen termékek esetében biztosított az, hogy sem a gyártás, sem a szállítás során nem szennyeződtek gluténnel. Illetve fontos, hogy csak előre csomagolt, és sértetlen termékeket vásároljunk meg.
Források:
https://gastromed.hu/tajekoztato/etelintolerancia
https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/14166/etelintolerancia-tunetek-es-vizsgalatok
https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/14368/tejcukor-erzekeny-betegek-taplalkozasa
https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/17825/laktozerzekenyseg-barmilyen-eletkorban