Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek a szervezetre egyébként ártalmatlanok és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoznak.
Azokat az anyagokat, melyek allergiás reakciókat váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Ilyenek lehetnek például virágok pollenjei, állati szőrök, atka, penész spórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek. Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott anyaggal érintkezésbe kerül.
Az allergia kialakulásának okait a mai napig kutatják. Abban már biztosak a szakemberek, hogy közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlamot viszont igen. Minél közelebbi hozzátartozó az allergiás beteg, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség kialakul. Illetve léteznek olyan tényezők, melyek allergiára hajlamosíthatnak. Ilyenek pl. a túlzásba vitt higiénia; a szmog, a kipufogó gázok; a kemikáliák; az antibiotikumok, az egészségtelen táplálkozás; a mozgáshiány vagy a fokozott stressz.
Az allergia tüneteit leggyakrabban a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. Az allergiának több típusa is létezik, ezek közül a leggyakrabban előfordulók a következők:
Az időbeni előfordulásuk alapján megkülönböztetjük a szezonális, az év minden időszakában jelen lévő, illetve a foglalkozáshoz köthető allergéneket. A szezonális allergia (intermittáló) tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. Ilyenkor az allergének, mint például a füvek, virágok és fák pollenjei kapcsolatba kerülnek a szem és a légút nyálkahártyájával. A nem szezonális (perzisztáló) allergiás náthát kiváltó leggyakoribb allergének a háziporatka ürüléke, az állati eredetű (főként háziállatok: macska, kutya, nyúl) szőrök, hám, és testnedvek, valamint a gombaspórák.
A foglalkozási allergián belül 3 alcsoportot különböztethetünk meg. Az állati eredetűt (állattenyésztéssel és laboratóriumi körülmények között állatkísérleteket folytatók körében); a növényi eredetűt (pékek és cukrászok körében elterjedt a nagymennyiségű szálló gabonaporok és lisztek, valamint tea és kávé porának belélegzése miatt); valamint az enzim eredetűt (előfordulási aránya javarészt a tisztítószerek, élelmiszer- és gyógyszeriparban nagy).
Az allergia hátterében lévő allergiás immunválaszban részt vehetnek IgE immunoglobulinok, eosinophil és basophil fehérvérsejtek, limphociták, hízósejtek, stb. Az allergia vizsgálatánál ezeknek az anyagoknak a meglétét, a sejtek aktivitását vizsgálják, míg a gyógyításában az imént említett anyagok felszabadulását, illetve aktivitását gátolják.
Az allergia kezelésénél az első és legfontosabb tennivaló az allergén elkerülése. Ez viszont sajnos nem kivitelezhető, ha a beteg a háziporatkától vagy a pollenektől szenved. Erre nyújthat hatásos gyógymódot az allergén specifikus immunterápia, mely fűpollen, fekete üröm, parlagfű, gabonafélék pollenje, fák és cserjék pollenje, penészgombák, házipor atka, macska és kutyaszőr, stb. allergiánál alkalmazható.
A kezelés nem az allergia tüneteire, hanem az allergia kiváltójára irányul. Az immunterápia szó arra utal, hogy az allergiás beteg esetében a kórosan kisiklott immunreakció más irányba terelésével szünteti a panaszokat, akadályozza meg, hogy újabb dolgokra váljon allergiássá és hogy súlyosabb betegség, pl. asztma alakuljon ki.
A kezelés megkezdése előtt alapfeltétel az allergén pontos azonosítása, mely történhet alkaros bőrteszt segítségével, vagy laboratóriumi úton. Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Injekciós és szájon át (nyelv alatt) alkalmazható készítmények léteznek erre a célra. Hogy melyik készítménnyel kezelik a beteget, minden esetben a beteg és a kezelőorvosa közötti megbeszélés során dől el.
A vizsgálatok szerint az injekciós készítmények valamivel hatásosabbak, de több a mellékhatásuk is, ezért ezeket csak fekvőbeteg háttérrel rendelkező intézményekben szabad alkalmazni. (Rovarméreg allergia esetében csak injekciós terápiára van lehetőség.) A szájon át alkalmazott tabletták, vagy cseppek kedvezőbb mellékhatás spektrummal rendelkeznek, illetve ezeket a beteg otthon, magának is tudja adagolni, így nem kell rendszeresen orvoshoz járnia.
Az adagolás is változó a különböző gyártók által forgalmazott szerek esetében. Általánosan jellemző, hogy a kezdő kezelés során, amikor fokozatosan emelni kell a dózist, gyakrabban, hetente többször, esetleg naponta kell alkalmazni, majd a fenntartó adag elérése után csökken, heti 3x, heti 1x kell adagolni, injekciós kezeléseknél még ritkábban.
A terápia időtartama minimum három, maximum öt év. Pollenallergiák esetén szezon előtti, vagy szezon előtti + alatti, valamint egész éves kezelés lehetséges. Egész éven fennálló allergiák (atka, állatszőr) esetében a kezelés egész évben folytatódik. Mindkét típusú terápiában, de a szájon át alkalmazott kezelés esetén különösen fontos a beteg együttműködése, hogy ne feledkezzen el a szer bevételéről, ha pedig elfelejtette, ne vegyen be egy heti adagot egyszerre. Az előírt adagolás betartása nagyon fontos, a beteg azt nem változtathatja meg.
Források:
https://www.allergiakozpont.hu/allergia
https://www.allergiakozpont.hu/femallergia
https://www.allergiakozpont.hu/hirek/hogyan-valasszunk-antihisztamint
https://www.allergiakozpont.hu/fogaszati-allergiak
A légúti allergia fajtái és tünetei
https://www.allergiakozpont.hu/gyogyszerallergia
https://www.allergiakozpont.hu/pollenallergia
https://www.allergiakozpont.hu/poratka-allergia
https://www.allergiakozpont.hu/immunterapia
Önnek, mint visszatérő vásárlónak, szívesen ajánljuk törzsvásárlói státuszunkat. Hűségprogramunk keretében egy rövid regisztrációt követően, Ön kiemelt ügyfélként élhet a Kabay Patika által biztosított szolgáltatásokkal, valamint kedvezményekkel. A kedvezmények nem támogatható gyógyszerekre, étrend-kiegészítő termékekre és egyéb készítményekre érvényesíthetőek. A pontos kedvezményekről és a kedvezményezett termékkörről érdeklődjön munkatársainknál!