... ...

6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 95 | kabay@t-email.hu | +36 62 420 763

Keresés
Close this search box.


Az Ön egészsége a mi hivatásunk!

Hétfő: 7:00 - 21:00
Kedd: 7:00 - 21:00
Szerda: 7:00 - 21:00
Csütörtök: 7:00 - 21:00
Péntek: 7:00 - 21:00
Szombat: 8:00 - 15:00
Vasárnap: Zárva

bor 1
Bőrünk fontos szerepet játszik általános egészségünk és jó közérzetünk szempontjából, ugyanis ez az első védelmi vonalunk a baktériumok és vírusok ellen. Mindemellett az egészséges bőr fenntartja a testben lévő folyadékegyensúlyt, valamint segít a testhőmérséklet szabályozásában. Rendkívül érzékeny, reagál a legfinomabb érintésre és a fájdalomra is. A bőr a legnagyobb szervünk, felülete közel 2 m² és csaknem hatodát teszi ki a testsúlyunknak.

Bőrünk szerkezete:

kepA bőr állandóan változó, dinamikus szerv, mely három fő rétegből – epidermisből (hám), dermisből (irha) és subcutisból (bőralja) – áll, s ezek mindegyikét több alréteg alkotja. A bőrfüggelékek – mint például a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek – szintén fontos szerepet töltenek be a bőr általános működésében.

Az epidermis a bőr legkülső rétege, amit látunk és tapintunk. Ez véd meg bennünket a mérgező anyagoktól, a mikroorganizmusoktól és a folyadékvesztéstől. Az epidermis keratinocita sejtek alkotta 5 alrétegből áll. Ezek a sejtek a legbelső rétegben képződnek, és a bőrfelszín felé vándorolva megérnek, miközben egy sor változáson mennek keresztül: 

  • bazális réteg (stratum basale): a legbelső réteg, ahol a keratinocita sejtek termelődnek;
  • tüskés réteg (stratum spinosum): a keratinociták keratint (fehérje rostokat) kezdenek termelni, és orsó alakúvá válnak;
  • szemcsés réteg (stratum granulosum): megkezdődik a keratinizáció (szarusodás) – a sejtek kemény szemcséket termelnek, amelyek felfelé tolódva keratinná és epidermális lipidekké alakulnak;
  • fénylő réteg (stratum lucidum): a sejtek szorosan egymáshoz préselődnek, ellaposodnak;
  • szaruréteg (stratum corneum): az epidermis legkülső rétege, amely átlagosan 20 alrétegnyi ellaposodott, elhalt sejtrétegből áll, attól függően, hogy a test melyik bőrterületéről van szó. Ezek a halott sejtek fokozatosan lehullanak a bőrről a hámlás során. A szarurétegben találhatóak a verejtékmirigyek pórusai és a faggyúmirigyek nyílásai is. A szaruréteg sejtjeit epidermális lipidek kötik össze, melyek megkötik a nedvességet. A lipidek hiányában a bőr szárazzá válik, feszülő érzés, érdesség alakulhat ki.

 

Az epidermist kívülről vízből és lipidekből (zsírokból) álló emulzió borítja, ezt nevezzük hidrolipid filmrétegnek (korábbi neve: savas védőköpeny), melyet a verejték- és faggyúmirigyek által kiválasztott anyagok (verejték, víz, faggyú), valamint az elszarusodás végtermékei és a lehámló szarusejtek alkotják. A benne lévő gyenge savaknak köszönhetően az egészséges bőr pH értéke 5,4 és 5,9 közötti. Ez a környezet ideális a bőrbarát mikroorganizmusok (a bőrflóra) szaporodásához és az ártalmas mikroorganizmusok elpusztításához; az epidermális lipidek kialakulásához; a hámlás folyamatát irányító enzimek működéséhez; és sérülés esetén a szaruréteg regenerálódásához.

Vagyis a hidrolipid film megóvja a bőrt a kiszáradástól; védelmet nyújt a bőrnek a környezetében található kórokozókkal (gombák, baktériumok, vírusok) szemben; biztosítja a hám rugalmasságát és szerepet játszik a szarurétegben kialakuló kémiai károsodások helyreállításában.

A dermis a bőr vastag, rugalmas, de erős középső rétege, melynek fő alkotóelemei a kollagének és az elasztikus rostok. A rostok gélszerű, hialuronsavat tartalmazó anyagba vannak beágyazódva, amelynek magas a vízmegkötő kapacitása, így segít a bőr tömegének és rugalmasságának megőrzésében. Az életmód és az olyan külső környezeti tényezők, mint például a napsugárzás vagy a hőmérsékletváltozás, hatással vannak a kollagén- és elasztinszintre. Ahogy idősödünk, a kollagén- és elasztintermelésünk lassul, ezáltal a bőr vízmegkötő képessége csökken, egyre kevésbé tűnik feszesnek, és megjelennek a ráncok. 

A dermis kulcsszerepet játszik a test külső hatások és irritációk elleni védelmében, illetve a bőr legkülső rétegének belülről való táplálásában:

  • vérerekben gazdag, így táplálja az epidermist és eltávolítja a salakanyagokat;
  • itt találhatóak a faggyúmirigyek, valamint a verejtékmirigyek (az általuk termelt anyagok együttesen alkotják a bőr hidrolipid filmréteget);
  • fibroblastot és hízósejteket tartalmaz, melyek segítik a sebgyógyulást.

 

A subcutis a bőr legbelső rétege, zsírsejteket, speciális kollagén rostokat (septa szövetek – ez egy laza és szivacsos kötőszövet, amely összetartja a zsírsejteket) és vérereket tartalmaz. Energiát tárol, miközben kipárnázza és szigeteli a testet.

Száraz bőr kialakulása, téli bőrápolás

A nedvességveszteség első lépése azon felszíni lipidek eltűnése, amelyek természetes védőréteget képeznek a bőrön, hogy megakadályozzák a víz elpárolgását. Amint ez a lipid-réteg megbomlik, a nedvesség elpárologhat és a fontos nedvesség-megkötő anyagok könnyedén eltűnhetnek. Ha ez az állapot fennmarad, a bőr mélyebb rétegeiben található nedvességhálózatok veszélybe kerülhetnek, így csökkentve a nedvesség természetes átáramlását a bőr felsőbb rétegeibe, mely végül száraz bőrt eredményez.

A száraz bőr kiváltó okai lehetnek exogén (külső) és endogén (belső) tényezők egyaránt. Egy embert több ilyen tényező is érinthet, a bőrszárazság komolysága pedig annál fokozottabb, minél több együttesen ható tényező van jelen. Ilyen lehet például:

  • Genetika – bőr nedvességszintjét részben a genetika is meghatározza. Néhány ember örökli a száraz bőrre való genetikai hajlamot (pl. atópiás dermatitisnél).
  • Hormonális változások – például a terhesség vagy menopauza esetén.
  • Betegségek – például cukorbetegség vagy pajzsmirigy problémák esetén.
  • Kor – a fiatal és az idős bőr kevésbé ellenálló, ugyanis kisebb a faggyú mirigyek aktivitása, amely vagy nincs még kifejlődve vagy már jelentősen gyengült.
  • Étrend – a tápanyag, a telítetlen zsírsavak, nyomelemek valamint a vitaminok hiánya is eredményezhet száraz bőrt.
  • Nagyon hideg hőmérséklet és szél – a hidegre a bőr a vérerek összehúzásával reagál, hogy megvédje a testet a túlzott hővesztéstől. A tartós hideg csökkenti a faggyúmirigyek működését, így kevesebb faggyú termelődik, aminek következtében felborul a hidrolipid réteg egyensúlya, ezáltal bőrünk kiszáradhat, illetve a kórokozókkal szembeni ellenálló képessége is csökkenhet.
  • Forró, száraz éghajlat – meleg és párás környezetben (például a trópusi országokban vagy a szaunában) a verejtékmirigyek több izzadságot termelnek, aminek következtében a bőr nedves és csillogó lesz.
  • Fűtés, a beltéri és kültéri hőmérséklet közti jelentős különbség, alacsony páratartalom – télen eleve szárazabb a kinti levegő, mint nyáron, hiszen jóval kevesebb a növényzet, kevesebb víz párolog a vízfelszínekről a levegőbe. A szellőztetés során beáramló száraz hideg levegőt a fűtőtestek ugyan felmelegítik, de az semmit nem növel a levegő páratartalmán, legfeljebb a lakásban keletkező pára adódik hozzá (pl. a bent lakók légzése által, zuhanyzáskor, főzéskor, teregetéskor). A száraz levegő nedvességet von el a bőrtől, így a bőr dehidratálttá válik és érzékenysége megnő.
  • Napsütés (UV-sugárzás) – az ultraibolya-sugárzás felgyorsíthatja a bőröregedés folyamatát, az öregedő bőr pedig hajlamosabb a kiszáradásra.
  • Kevésbé kíméletes termékek (például pórusösszehúzó, bőrszárító hatású szappanok), bőrünknek nem megfelelő kozmetikumok illatanyagai és egyéb adalékanyagai (például nátrium-lauril-szulfát, lúgos kémhatású szappanok) – a bőr természetes módon enyhén savas kémhatású. Az agresszív tisztítószerek túlterhelik a bőr természetes semlegesítő kapacitását, károsítják a sejtstruktúrát és tönkreteszik az epidermisz legkülső rétegének védelmi funkcióját. Ennek eredményeként a bőr kiszáradhat és érzékennyé, ezáltal pedig fogékonnyá válhat a fertőzésekre és bőrbetegségekre (például atópiás dermatitisz vagy rosacea).
  • Forró vízzel való fürdés – és túl hosszan tartó zuhanyzás vagy fürdés túl forró vízzel a bőr természetes hidratáló faktorainak elvesztéséhez vezethet, valamint a felszíni lipideket is lemoshatjuk.

 

Télen a hideg, a szél, a fűtés, a kinti-benti hőmérséklet közti jelentős különbség, valamint az alacsony páratartalom mind folyamatosan próbára teszi a bőrünket, és kimerítheti annak nedvességtartalmát. Ez a néhány tényező is pont elegendő ahhoz, hogy bőrünk szárazzá váljon, és még nem is vettük számításba, hogy a fentebb már említett többi külső és belső hatások közül még mennyi dolog befolyásolhatja bőrünk hidratáltságának állapotát a mindennapjaink során.

Íme, néhány tanács, mely segíthet csökkenteni a bőrszárazság kialakulásának kockázatát a téli időszakban:

  • Fürdés helyett válasszuk inkább a rövid, max. 10 perces langyos zuhanyozást. Kerüljük el az általános szappanok, vagy az agresszív, habzó termékek használatát, azok irritálhatják a bőrt, megváltoztathatják a bőr pH értékét és kiszáríthatják a felhámot. Helyettük válasszunk bőrbarát mosakodószereket, például folyékony lemosót, vagy lipidben gazdag nem szárító hatású tusfürdőket, olajtusfürdőket, mely erősíti a bőr védekező képességét.
  • Azért, hogy ne károsítsuk a bőr védőrétegét, ne dörzsöljük fürdés után a bőrt, hanem csak óvatosan itassuk fel róla a vizet a törölközővel.
  • Minden zuhanyzás után használjunk krémeket, testápolókat – ezeket érdemes közvetlenül fürdés után felvinni a még enyhén nedves bőrre. A legjobb, ha olyan terméket választunk, ami hidratál, de mellette lipideket és zsírokat is tartalmaz.
  • Arcunk ápolását se felejtsük el, melynek első lépése a megfelelő tisztítás. Ez nagymértékben növeli más kozmetikumok hatékonyságát is. Az arcbőr tisztítása utáni hidratálás elengedhetetlen, melyhez mindig bőrtípusunknak megfelelő készítményeket alkalmazzunk, ezek lehetnek, krémek, gélek, balzsamok, szérumok. A téli időszakban érdemes hetente egyszer hidratáló arcmaszkot használni, ezek igen táplálóak és visszaállítják a bőr nedvességtartalmát.
  • Az arcon kívül az ajkakat is védjük hidratáló készítményekkel. A gyakori kézmosás és a hideg miatt különösen fontos a kézkrémek gyakori használata is.
  • Fűtési szezonban használjunk párásítót a lakásban, ha alacsony lenne a páratartalom. Ezeket azonban rendszeresen tisztítani kell és cserélni a vizet, hogy elkerüljük a penészgombák és a baktériumok megjelenését.
  • Éjszakára ne fűtsük túl a hálószobát. Ha a hőmérsékletet 18 és 20 fok közé állítjuk be, azzal megakadályozzuk, hogy a levegő túl száraz legyen.
  • Amennyire lehet, védjük meg bőrünket a széltől – tekerjünk sálat az arcunkra, hordjunk kesztyűt és sapkát.
  • A túlzott izzadás bőrirritációt okozhat, emiatt kerüljük a gyapjúból és a szintetikus anyagokból készült ruhák viselését, helyette inkább válasszuk a jól lélegző, bőrbarát, puhább pamutot.
  • Testmozgás, edzés után ne hagyjuk az izzadságot hosszabb ideig a bőrön, mert irritációt okozhat. A legjobb, amit tehetünk, ha laza, jól lélegző ruházatot viselünk, amely elvezeti az izzadságot a bőrről, illetve sportolás után azonnal lezuhanyozunk, és nem feledkezünk meg a testápoló használatáról sem.
  • Télen se feledkezzünk meg a nap káros hatásai ellen! A 15 faktoros naptejek a mindennapi kint tartózkodáshoz elegendőek, de ha szabadtéren sportolunk, ennél erősebb védelemre is szükségünk lehet.
  • Próbáljunk olyan mosószert használni ruháink tisztításához, mely nem tartalmaz festék- vagy illatanyagokat, mert ezek a ruhán maradhatnak mosást követően és irritálhatják a bőrt.
  • Ügyeljünk az egészséges, változatos és vitamindús ételek-, valamint a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra (felnőtteknek napi 2-3 liter víz).