Ízületeink védelme

Az ízületek önmagukban lezárt szerkezeti és működési egységek, amelyek összeköttetésben állnak az egymással szemben álló csontvégekkel. Az ízületek felépítése határozza meg a lehetséges mozgás kiterjedését és irányát. A kívülről inakkal, izmokkal és szalagokkal körülvett ízület legfontosabb alkotórésze a csontfelszínt borító porc, az ízületi üreg és az ízületi folyadékot termelő ízületi tok.

A csontvégeket borító porc víztartalma igen magas, sejtközötti állományában nagy mennyiségben található II-es típusú kollagén, valamint különböző glükózaminoglikánok (pl. kondroitin-szulfát, glükózamin-szulfát). A glükózaminoglikánok fehérjékhez kötődve hozzák létre az ún. proteoglikánokat, melyeknek fontos szerepük van a folyadék megkötésében, vagyis a porc hidratáltságának fenntartásában.

Az ízületi folyadék „kenőanyagként” funkcionál, biztosítja, hogy az ízületet alkotó csontvégek élettani esetben súrlódásmentesen mozduljanak el egymáson. Az ízületi folyadék viszkózus („sűrűn folyó”) tulajdonságát a benne található hialuronsavnak köszönheti.

Az életkor előrehaladtával vagy valamilyen sérülés, genetikai öröklődés, esetleg túlterhelés (pl. túlsúly, elhízás, nehéz fizikai munka) következtében, a mozgásunkat segítő ízületek porcfelszíne elvékonyodhat, ami jelentős fájdalommal, ízületi merevséggel, mozgáskorlátozottsággal járhat. Mivel a porckopásos folyamatok nem visszafordíthatóak, nagyon fontos ízületeink egészségének preventív védelme; panasz esetén pedig a betegség mielőbbi felismerése és szakszerű kezelése. Mind a megelőzésben, mind a kezelésben kifejezetten hasznos a rendszeres, ízületbarát testmozgás, illetve az optimális testsúlyunk megőrzésével, a fizikai túlterhelés kerülésével és porcerősítő készítmények fogyasztásával is sokat tehetünk ízületeink védelméért.

A helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás:

A testtömeg alapvető módon határozza meg az ízületekre nehezedő nyomást. A plusz kilók extra terhelést rónak a hátra, csípőre, térdre, bokára és lábra (pl. már 10 kg súlyfelesleg esetén 60 kg-nak megfelelő extra teher nehezedik a láb ízületeire), a hasi elhízást pedig a szervezet az ágyéki gerinc görbületének fokozódásával ellensúlyozza. Mindezek miatt a túlsúllyal élőknek – főként azoknak, akik már ízületi problémával küzdenek – különösen fontos a felesleges kilók leadása, melyben segít a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás. 

Az étrend összeállításakor érdemes csökkenteni az állati eredetű telített zsírok arányát, és mérsékelni a magasabb telített zsírsavtartalmú növényi olajok – a pálma- és kókuszolaj – fogyasztását. Az ízületek védelmében fontos szerepet játszanak a többszörösen telítetlen hosszú láncú omega-3 zsírsavak is, amelyek ismert természetes forrásai a tengeri halak. Az ízületek egészsége szempontjából elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitele. Az ízületi gyulladás – nőknél különösen a menopauza utáni életkorban – a csontritkulásra is hajlamosít, ezért javasolt az étrendbe iktatni napi fél liter tejet, vagy azzal egyenértékű kalciumot tartalmazó tejterméket. Ezek mellett ajánlott minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, melyek jó C-vitamin forrásul szolgálnak – az aszkorbinsav ugyanis szerepet játszik a kollagénképződésben, így hozzájárul a porcok normál állapotának és működésének fenntartásához. (Azonban fontos tudni, hogy a nagydózisú kb. 1000 mg C-vitamin súlyosbíthatja a rheumatoid arthritis tüneteit.) Továbbá az egészséges porcszövet regenerálódásához nélkülözhetetlen a kellő folyadékbevitel is, amit lehetőleg tiszta víz fogyasztásával fedezzünk, és kerüljük a cukros üdítőket.

A purin és a köszvény:

A purin (húgysav) az összetett fehérjék egyik építőanyaga, ami a köszvényben, ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél nem tud tökéletesen lebomlani, és ennek következtében felszaporodik a vérben és a szövetekben. A purin nem csak az állati eredetű, hanem a növényi eredetű nyersanyagokban is megtalálható.  Köszvényes betegeknek a magas purintartalmuk miatt kerülni kell a vörös hús, a belsőségek, a tenger gyümölcsei, bizonyos halfajták (heck, tonhal, pisztráng, szardínia), a szójabab, a sör, a tömény szeszes italok és a cukrozott, magas fruktóztartalmú üdítők nagy mennyiségű fogyasztását.

Megfelelő fizikai aktivitás:

Az ízületek állapotának és egészséges működésének fenntartása a rendszeres, az életkornak és teherbírásnak megfelelő fizikai aktivitás révén biztosítható.  A fizikai aktivitás csökkenti a csonttömegvesztést és a kopásos megbetegedések kialakulásának esélyét, növeli az izomerőt és az ízületek mozgékonyságát, valamint javítja az egyensúlyt. Mindemellett a rendszeres testmozgás elősegíti a testtömeg normalizálását is. Túlsúly esetén ugyanakkor kerülni kell az ízületek túlzott megterhelését, ezért ízületkímélő mozgásformát (pl. úszás, kerékpározás, gyógytorna) célszerű választani. Az edzésprogram megkezdése előtt javasolt a háziorvos tanácsát kérni olyan ismert csont- vagy ízületi probléma esetén, amely a fizikai aktivitás hatására rosszabbodhat. A fizikai terhelés intenzitásának és időtartamának növelése során ügyelni kell a fokozatosság elvének betartására. A sérülések megelőzése érdekében az edzés elején bevezető bemelegítés, a végén pedig nyújtás beiktatása ajánlott.

Porcerősítő készítmények:

A porcszövet természetes építőkövei a glükózamin– és a kondroitin-szulfát, melyeket étrend-kiegészítőként fogyasztva, hatékonyan alkalmazhatunk enyhe és középsúlyos ízületi kopások kezelésében. A vegyületek elősegítik a porcok rugalmasságának megőrzését, illetve lassítani tudják a porcpusztulás folyamatát. Továbbá a klasszikus gyulladásgátló gyógyszerekhez hasonlóan képesek csökkenteni az ízületi gyulladást, így közvetetten fájdalomcsillapító hatásúak is, ezáltal jelentősen javítják a mozgásképességet, és hozzájárulnak a sérülések megelőzéséhez, valamint a regeneráció időtartamának lerövidítéséhez. Fájdalomcsillapító hatásuk nem azonnal, hanem pár hetes szedésük után észlelhető.

Az ízületet felépítő szövetek több mint 80%-át kollagén alkotja – ez az anyag biztosítja az ízületek rugalmasságát, illetve kulcsfontosságú a szöveti regenerációban is. Emiatt a porckopás kezelésében és megelőzésében egyaránt hatékony segítség lehet a kollagén külső forrásból történő bevitele: kapszula vagy akár por formában is rendelkezésre állnak erre a célra készítmények.

Az ízületi folyadék megfelelő sűrűségéért felelős hialuronsav pótlására ma már számos gyógyszerforma áll rendelkezésünkre: tabletták, porok, ivóampullák, vagy újszerű injekciós kezelések keretében, közvetlenül az ízületbe juttatva. Használatukkal tartós fájdalomcsökkenést és jelentős életminőség javulást lehet elérni, így hosszú távú megoldást nyújthatnak a mozgásszervi problémákkal küzdőknek.

A porckopás terápiájában a legfontosabb cél a fájdalom- és a gyulladás csökkentése, valamint a mozgásképesség javítása. Az akut tünetek enyhítésére jól szolgálhatnak a vény nélkül is kapható nem szteroid gyulladáscsökkentő tabletták, porok vagy a helyileg alkalmazható tapaszok, gélek. Azonban ezek használata, kedvezőtlen mellékhatásprofiljuk miatt, 2-3 hétnél tovább nem javasolt. Helyettük, hosszabb távon is jól tolerálható alternatívák, a tömjénfa vagy a kurkuma kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítők, melyek jelentős gyulladásgátló és antioxidáns hatásuknak köszönhetően szintén eredményesen használhatóak az ízületi panaszok enyhítésére.

Források:

https://egeszsegvonal.gov.hu/c-cs/1006-csontvazrendszer-es-izuletek.html

https://egeszsegvonal.gov.hu/t-ty/2015-tippek-az-egeszseges-izuletekert.html

https://egeszsegvonal.gov.hu/i-j/368-izuleti-gyulladasok.html

http://zealoxan.hu/izuleteink/

http://dieta-abc.hu/purin-tablazat-hugysav/

https://egeszsegvonal.gov.hu/k/717-koszveny-arthritis-urica-csuz.html