... ...

6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 95 | kabay@t-email.hu | +36 62 420 763


Az Ön egészsége a mi hivatásunk!

Hétfő: 7:00 - 21:00
Kedd: 7:00 - 21:00
Szerda: 7:00 - 21:00
Csütörtök: 7:00 - 21:00
Péntek: 7:00 - 21:00
Szombat: 8:00 - 15:00
Vasárnap: Zárva

Krónikus vénás betegségek

Vénás betegségek

A krónikus vénás betegség (KVB) a vénás rendszer olyan hosszantartó morfológiai vagy funkcionális rendellenessége, amely panaszt és/vagy tünetet okoz, és további vizsgálatot valamint kezelést tesz szükségessé. A betegek életkorának meghosszabbodása miatt egyre gyakrabban találkozunk a betegséggel és szövődményeivel. Megfelelő kezelés hiányában a KVB folyamatosan előrehalad: a kezdeti panaszokból, klinikai tüneteken át súlyos szövődmények alakulhatnak ki. Emiatt a betegség korai felismerése a betegség kezelésének egyik legfontosabb tényezője.

A „Vénakonzultációs Vizsgálat”-ban (az eddigi legnagyobb, 20 országban, közel 94.000 páciens bevonásával történt vénás epidemiológiai vizsgálatban) a háziorvosnál bármely okból megjelent páciensek közel 84%-ánál találtak KVB-t. Ebből 20%-nak csak panaszai voltak, látható tünetek nélkül; 40%-ának valamilyen szintű vénatágulata; míg 23%-ukat az ödéma és a különböző bőrtünetek is érintették; a gyógyult és aktív vénás fekélyek együttes előfordulása pedig 1% volt.

A KVB kialakulása:

A lábakban összegyűlt vérmennyiséget a láb vénás keringése juttatja vissza a szív és a tüdő felé, ahol megtörténhet a vér frissítése. Az alsó végtag felületes és mélyvénás rendszere több ponton is összeköttetésben áll, így a megfelelő működés a két rendszer együttesén alapszik. Több mechanizmus is támogatja a vénás visszaáramlást: egyrészt járáskor a lábizmok pumpaként préselik a vért felfelé; másrészt a vénák falában található billentyűk sem engedik a vénás vér visszaáramlását a végtagba. Ezek mellett támogató szerepe van a vénák összehúzódásának, valamint a légzéssel és testhelyzetváltozással járó nyomásváltozásoknak is.

Az előzőekben felsorolt tényezők bármelyikének működészavara miatt a vénák nem tudják megakadályozni, hogy a vér ne csak a helyes irányba, a szív felé áramoljon, hanem a gravitációnak megfelelően ellenkező irányba is. Így az alsó végtagban pangás és vénás hipertónia alakul ki, ami az ereket alkotó endothelsejtek eltávolodásához és víz kilépéséhez vezet a szövetekbe, ennek következtében:

  • csökken az érfal rugalmassága és tónusa;
  • fokozódik az érfalak áteresztő képessége, melynek következtében ödéma alakul ki;
  • gyulladásszerű folyamat indul el az érfalban, ami számos további patológiás kórfolyamatot indít be, mely a vénafal kóros átépüléséhez, a billentyűfunkció további károsodásához, illetve hypoxiához (oxigénhiányhoz) vezet;
  • a komplex vénás funkciózavar következtében károsodik a bőr és a bőr alatti kötőszövet.

A KVB rizikófaktorai és kiváltó tényezői:

Életmódunk, illetve már meglévő betegségeink nagyban befolyásolhatják a KVB kialakulását. Ilyenek például:

  • Örökletes tényezők – egyik szülő érintettségekor 25-62% a betegség kialakulásának az esélye, mindkét szülő érintettsége esetén pedig 90%.
  • Mélyvénás trombózis, vagy felületes vénagyulladás után.
  • Túlsúly – fokozott hasűri nyomás miatt.
  • Mozgásszegény életmód.
  • Álló/ülő munka.
  • Terhesség, többszöri szülés – valószínűleg a hormonális hatás és a megnőtt vérvolumen miatt.
  • Orális fogamzásgátlók szedése, illetve hormonpótlás menopausa idején.
  • Trauma, sérülés, ortopédiai és reumatológiai betegségek után.
  • Az évek múlása – a vénás pangás már a pubertás során megjelenhet, és a 30 éves korosztályban már 20% feletti lehet az előfordulása.

A KVB súlyosságának osztályozása:

A KVB egyes stádiumai jól elkülöníthetők. Széles körben elterjedt az ún. „CEAP” beosztás, mely figyelembe veszi a látható klinikai jeleket (C), a beteg által megélt panaszokat, tüneteket, különböző kórokokat (E), a betegség anatómiai megjelenését (A) valamint a mechanizmusok (P) jelenlétét.

C0s – panaszok a vénás betegség látható vagy tapintható tünetei nélkül 

Lábfeszülés, nehézláb-érzés, de akár fájdalom is jelentkezhet főleg a boka és lábfej tájékán. Legtöbbször a nap végén (délután, esténként) hosszú ülés vagy állás után érzi a beteg.

C1 – teleangiectasiák vagy reticuláris vénák 

A teleangiectasiák (más néven seprűvénák vagy hajszálértágulatok) kitágult intradermális, vékony, <1 mm belső átmérőjű erek hálózata. A reticuláris vénák pedig kitágult kékes színű szubdermális vénák 1 < 3 mm közötti átmérővel.

C2 – visszértágulatok

A visszereket bőralatti, kitágult vénákként szokták definiálni, amelyek átmérője már >3 mm álló testhelyzetben.

C3 – ödéma

Az egyik leggyakoribb és legjellemzőbb tünete a KVB-nek. Az alsó végtag szövetei között a folyadékmennyiség megnövekszik, mely jellemzően kétoldali és a bőr alatti szövet az ujjbenyomatot megtartja. Általában a boka körüli területeken jelentkezik, de kiterjedhet az alsó végtagra és a lábfejre is. (Az estére kialakuló ödéma a betegség nagyon korai szakaszában is jelentkezhet, párhuzamosan más alsóvégtagi panaszokkal együtt.)

C4 – bőrelváltozások

Pigmentáció: a bőr barnás elszíneződése, melyet a szövetek közötti haemosiderin (vörösvértestekből felszabaduló haemoglobin lebomlási terméke) lerakódás okoz. Általában a boka körüli területeken jelentkezik, de kiterjedhet az alsó végtagra és a lábfejre is.

Ekcéma: piros, vérbő képletek hámlással vagy nedvezéssel. Gyakran a visszértágulatok közelében helyezkedik el, de az alsó végtagon bárhol megtalálható.

Lipodermatosclerosis: az alsó végtag bőrének és bőr alatti szöveteinek krónikus gyulladása és fibrosisa (megvastagodása), hegesedéssel. Kialakulása előtt többször is diffúz, fájdalmas, gyulladásos ödéma észlelhető a bőrön.

Atrophie blanche (fehér atrófia): fájdalmas, körülírt, porcelánfehér bőrelvékonyodás, szétszórtan apró vörös pontokkal, környékén kitágult kapillárisokkal, gyakran hiperpigmentációval.

C5 – gyógyult vénás fekély

A vénás fekély gyógyulását követően visszamaradó heges terület.

C6 – aktív vénás fekély

A bőr teljes vastagságára kiterjedő, fájdalmas, spontán nem gyógyuló bőrdefektus, mely jellemzően a boka tájékán alakul ki. Ez a KVB legsúlyosabb megnyilvánulása, melynek előfordulása a kor előrehaladtával jelentősen növekszik.

A KVB kezelése:

A KVB kezelését egyénre szabottan kell meghatározni a beteg panaszai, életminőségének károsodása és a betegség előrehaladottságától függően. Egyrészt konzervatív (életmód javaslat, kompressziós és gyógyszeres kezelés, illetve helyi kezelés), másrészt invazív (scleroterápia, műtét) terápiás lehetőségek állnak a kezelőorvosok rendelkezésére. A jelenlegi ajánlások szerint a betegség súlyosbodásának és az esetleges szövődmények (pl. fekély) kialakulásának megelőzése érdekében már korán be kell avatkozni.

Kompressziós kezelés

A kompressziós kezelés (harisnya vagy fásli) kívülről körkörösen nyomást gyakorolva a szövetekre a mozgástól és testhelyzettől függően a vénákra is hatást fejt ki. A nyomás támogatja a véráramlást, és csökkenti az ödéma kialakulását. Alkalmazása csak kielégítő artériás keringés mellett javasolható. A kompressziós harisnyák négy féle kompressziós fokozatban érhetőek el, az I. fokozattól (enyhe kompresszió) a IV- fokozatig (extra erős kompresszió).

A napszaktól függően változó lábödéma már az I. fokozatú kompressziós harisnyával megelőzhető, előrehaladott KVB-ben a II. fokozatú, míg lymphoedemában II-IV. fokozatú javasolt. A kompressziós kezelés hátránya a diszkomfort érzés (főleg a nyári hónapokban) a szükséges bőrápolás és higiénia, illetve a harisnya felhúzásának nehézségei. A fásli használata a terápiás fázisban (pangás vagy aktív vénás fekély) javasolt. A fáslit először szakképzett egészségügyi szakembernek kell felhelyeznie, két, egymást fedő rétegben, és a beteget meg kell tanítania a felhelyezésére.

A rugalmas pólya helyes alkalmazása

Venoaktív gyógyszeres kezelés (VAD)

Többféle szájon át szedhető venokatív gyógyszer áll rendelkezésre a KVB konzervatív kezelésére. Ezek hatását helyileg alkalmazható, véralvadás csökkentő (a betegség előrehaladottabb stádiumaiban kialakuló, illetve scleroterápia vagy műtét szövődményeként megjelenő bevérzések, hematómák csökkentéséhez), és a láb komfortérzetét javító, frissítő hatású készítmények, krémek, gélek egészíthetik ki.

2018. ÉVI AJÁNLÁS A VAD-OK EGYES PANASZOKRA, TÜNETEKRE KIFEJTETT HATÁSA ALAPJÁN

TÜNETEK/PANASZOK

MPFF­*

SZÚRÓS CSODABOGYÓ

OXERUTIN

VADGESZTENYE

CA-DOBEZILÁT

FÁJDALOM

ERŐS

ERŐS

ERŐS

ERŐS

GYENGE (egyik mellékhatása, az agranulocytosis lehetséges kiváltása miatt)

NEHÉZLÁB-ÉRZÉS

ERŐS

ERŐS

ERŐS

LÁBFESZÜLÉS

ERŐS

ERŐS

DISZKOMFORT

ERŐS

LÁBGÖRCS

ERŐS

GYENGE

ERŐS

BŐRPÍR

ERŐS

BŐRTÜNETEK

ERŐS

ÖDÉMA

ERŐS

ERŐS

GYENGE

ERŐS

ÉLETMINŐSÉG

ERŐS

PARESTHESIA (IDEGKÁROSODÁS)

GYENGE

ERŐS

ÉGŐ ÉRZÉS

GYENGE

LÁBFÁRADTSÁG

ERŐS

VISZKETÉS

GYENGE

ERŐS

*Mikronizált tisztított flavonoid frakció (pl. diozmin, heszperidin)

Invazív terápia – scleroterápia, műtét

Kb. 15 évvel ezelőttig a radikális, invazív vénaműtét volt az egyetlen elérhető eljárás a nagy varicosus vénák esetén, a kisebb erek elváltozásainál pedig a folyadék scleroterápiás kezelés. Ma már a felszíni vénás törzs tágulatainak eltávolításához a miniphlebectomiát alkalmazzák, amely után az apró metszések alig láthatóak. Emellett más új módszerekkel, mint pl. az endovénás lézeres, radiofrekvenciás, illetve mikrohullámú ablációval, az ambulánsan végezhető habscleroterápiával és ragasztásos technikával bővült a terápiás paletta. A vénás műtéti beavatkozás a C2 CEAP-stádiumtól javasolható a panaszok csökkentése és a pangással összefüggő bőrelváltozások, illetve a vénás fekély megelőzése érdekében. Közfinanszírozás terhére a hagyományos műtéti megoldás lehetséges, az endovénás beavatkozások magánrendelések keretében érhetőek el.

terapiak

Életmód javaslatok, gyakorlati tanácsok:

  • Fontos a rendszeres mozgás javasolt a lábak napi átmozgatása pl. sétával, kocogással, kerékpározással, úszással, tánccal, vénás tornával (ülő/álló helyzetben lábkörzés, lábujjhegyre emelkedés, sarokjárás; fekvő helyzetben kerékpározó mozdulatok, láb megemelése derékszögig, majd visszaengedése). Kerülendő a hosszas állás, a tartós ülés, illetve a vénás keringést túlzottan megterhelő sportok (pl. erőemelés), ill. nagy súlyok emelése.
  • Pihenéskor javasolt fekvéskor a lábak felpolcolása vagy az ágyvég megemelése kb. 10 cm-el. Kerülendő a lábak lógatása, és a keresztbe tett lábbal ülés.
  • Öltözködésnél laza ruházat, és lehetőleg 3-4 cm-t nem meghaladó sarokmagasságú cipő viselése javasolt. Emellett kompressziós harisnyából az I. fokozatú megelőzésre, a vénás keringés támogatására szolgál, mely javasolt utazók, álló-, ülő munkát végzők számára. Kerülendő a lapos sarkú, vagy a túl magas sarkú cipők rendszeres viselése, és a keringés elszorítása túl szoros övvel vagy szűk ruhával.
  • A vénás keringés támogatható a lábak rendszeres masszírozásával, fölfelé irányuló, enyhe simító mozdulatokkal. A masszázshoz érdemes frissítő és hidratáló hatású lábápoló krémet választani. Javasolt a váltott hideg – meleg vízzel történő zuhanyzás, és a fürdést a lábak hideg vizes zuhanyzásával befejezni. Kerülendő a forró fürdő, szauna és a tartós napozás.
  • Napi 2 liter folyadék (lehetőleg víz) fogyasztása hozzájárul a vénás hemodinaika fenntartásához és a keringés egészségéhez. Ajánlott a rostban gazdag nyersanyagok (pl. zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, zabpehely), illetve a magas antioxidáns és flavonoid tartalmú saláta- vagy hagymafélék, alma, citrosfélék, illetve piros vagy kék bogyós gyümölcsök napi fogyasztása. Kerülendő az alkohol, a kávé és a magas koffein tartalmú italok túlzott mértékű fogyasztása. (Naponta 1-2 dl vörösbor, illetve 3-4 csésze tea fogyasztása még megengedhető mennyiség). Kerülendő a magas cukor-, sótartalmú és túl csípős, fűszeres ételek rendszeres fogyasztása.
 

Források:

Útmutató krónikus vénás betegek gondozásához (20DETLX2 OH1/2020.03.31.)

https://detralex.hu/wp-content/uploads/detralex-visszertorna.pdf