... ...

6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 95 | kabay@t-email.hu | +36 62 420 763

Keresés
Close this search box.


Az Ön egészsége a mi hivatásunk!

Hétfő: 7:00 - 21:00
Kedd: 7:00 - 21:00
Szerda: 7:00 - 21:00
Csütörtök: 7:00 - 21:00
Péntek: 7:00 - 21:00
Szombat: 8:00 - 15:00
Vasárnap: Zárva

unnamed 7

A hepatitisz, magyarul májgyulladás számos hatás eredményeként kialakulhat. Az alkoholfogyasztás, egyes gyógyszerek szedése, autoimmun folyamatok egyaránt gyulladást válthatnak ki a májban, de a hepatitisz leggyakoribb oka a vírusfertőzés. Ebben a cikkben a hepatitisz különböző típusait, azok gyakori tüneteit, okait mutatjuk be, valamint azt, hogy hogyan kezelhető és előzhető meg az állapot.

Vírusos eredetű hepatitisz

A májgyulladást okozó vírusokat hepatitis vírusoknak nevezik, ezeknek öt típusa van (A, B, C, D és E). A legtöbb krónikus megbetegedést a B- és C-hepatitiszvírusok okozzák, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint több mint 350 millió ember él ilyen fertőzéssel. A B- és C-vírus vérrel, testnedvekkel, hüvelyváladékkal, ondóval terjed. Korábban, amikor még nem ismerték ezeket a vírusokat, vérátömlesztés során is meg lehetett fertőződni, ma ez teljesen kizárt, mivel a vért és vérkészítményeket hepatitiszvírusokra szűrik. Napjainkban ez a két vírus szexuális úton és nem steril eszközökkel végzett tetoválás, piercingberakás során terjed.

Az A hepatitiszvírus élelmiszerrel és ivóvízzel terjed, és akut, rövid ideig tartó betegséget okoz. A hepatitisz D fertőzés ritka, csak a hepatitisz B fertőzéssel együtt fordul elő. A hepatitisz E fejlett országokan ritkán fordul elő, rossz higiéniás körülmények között az ivóvízzel terjedhet.

Egyéb okokból kialakuló májgyulladás

Bár a hepatitisz leggyakrabban fertőzés következménye, más tényezők is okozhatják a máj gyulladását. A túlzott alkoholfogyasztás májkárosodást és gyulladást okozhat. Ez hazánkban különösen gyakori, hiszen az alkoholizmus százezreket érintő probléma. Az alkohol károsítja a máj sejtjeit, és ez a károsodás idővel maradandóvá válik. A májsejtek nem képesek betölteni feladataikat, de ezen kívül a máj szerkezete is átalakul (ez az úgynevezett cirrózis), legsúlyosabb esetben májelégtelenség jelentkezik.

Májgyulladás különböző mérgek és bizonyos gyógyszerek hatására is kialakulhat. A gyógyszerek jellemzően akkor válnak májkárosítóvá, ha az előírtnál nagyobb dózisban alkalmazzuk azokat, illetve bizonyos gyógyszerkombinációk esetén is fokozott a károsodás kockázata. Ezért különösen fontos betartani az orvos által előírt és a gyógyszerésszel egyeztetett dózist. Minden olyan esetben, amikor egy újabb gyógyszert kezdünk szedni a korábbiak mellett, érdemes egyeztetni a gyógyszerésszel a közöttük esetlegesen kialakuló, a májra kedvezőtlenül ható kölcsönhatásokról. Vannak olyan esetek is, amikor a gyógyszer normál adagolás esetén is májkárosító lehet, de mégis indokolt az alkalmazása. Ilyenek lehetnek egyes daganatellenes szerek, amelyek használata azonban jóval nagyobb előnnyel jár, mint az alkalmazásból eredő kockázat. Ha életmentő céllal májkárosító gyógyszer alkalmazására van szükség, májvédő kezeléssel csökkentik a májgyulladás kockázatát.

Bizonyos esetekben az immunrendszer tévesen „ellenségként” azonosítja a májat, és megtámadja azt. Ez folyamatos gyulladást okoz, és rontja a májműködést.

A májgyulladás gyakori tünetei

A hepatitisz krónikus formái, például a hepatitisz B és C vírus által okozott megbetegedések esetén előfordulhat, hogy hosszú ideig nem jelentkeznek tünetek, csak amikor a károsodás komolyabban érinti a májműködést. Ezzel szemben, az akut hepatitiszben szenvedőknél már röviddel a megfertőződés (vagy a mérgezés) után jelentkezhetnek a tünetek.

A fertőző májgyulladás gyakori tünetei közé tartoznak:

  • fáradtság, rossz közérzet
  • jobb bordaív alatti fájdalom
  • láz, izomfájdalom, ízületi fájdalom
  • sötét vizelet
  • világos (akár fehéres) széklet
  • sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása)
  • étvágytalanság
  • megmagyarázhatatlan fogyás

Ami a tünetek mögött van

 

A máj az egyik legfontosabb szervünk, mivel számos anyag termeléséért és átalakításáért felelős. Ha működése romlik, nem termel megfelelő mennyiégű fehérjét és hormonokat – ez a gyengeség, elesettség oka. Nem képes átalakítani és kiüríteni a vörösvérsejtek színanyagát – ez áll a bőr, a széklet és a vizelet színének megváltozása mögött. Ha a károsodás elér egy bizonyos mértéket, a máj nem képes ellátni alapfeladatait, így az egyetlen életmentő megoldás a májátültetés.

Hogyan diagnosztizálják a hepatitiszt?

A hepatitisz minden formája esetén a diagnosztizálás a kórtörténet rögzítésével kezdődik, azért, hogy az esetleges kockázati tényezőket feltárják. A fizikális vizsgálat során orvosa óvatosan megnyomhatja a hasát, hogy megnézze, van-e fájdalom vagy érzékenység, és ilyenkor azt is ellenőrzi, hogy a mája megduzzadt-e. A bőr és a szem sárgasága megerősítheti a diagnózist, azonban a károsodás mértékének meghatározásához májfunkciós vizsgálatok szükségesek. Ezek során vérmintákból állapítják meg, hogy mennyire hatékonyan működik a máj. Ha a gyanú megalapozottnak tűnik, további, bonyolultabb vérvizsgálatokkal ellenőrizhetik, hogy a gyulladást vírus okozza-e (a vírus jelenlétét kutatják ilyenkor), vagy autoimmun folyamat (ezt pedig bizonyos antitestek termelődése igazolja).

A leggyakrabban alkalmazott műszeres vizsgálat az ultrahang. A vizsgálat során ultrahanghullámok segítségével képet készítenek a hasüregben lévő szervekről. Az ultrahang lehetővé teszi orvosa számára, hogy eldöntse, fennáll-e májkárosodás vagy -megnagyobbodás, segítségével kizárhatja a májdaganat és az epehólyag betegségeinek esélyét, és felméri, hogy van-e folyadékgyülem a hasüregben.

A hepatitis diagnosztizálásakor a máj szövetének vizsgálatára is szükség lehet. Ehhez májbiopszia szükséges, amely során az orvos bőrön keresztül, tűvel vesz szövetmintát a májból.

A májgyulladás megelőzése és kezelése, májvédelem

 

A megelőzésben nagy szerepe van a kockázati tényezők minimalizálásának, ennek fontos eszközei a védőoltások. A hepatitisz B vírus elleni oltás Magyarországon kötelező. Az oltást tizenkét éves korban adják be, és a védettség egész életre szól. A hepatitisz A elleni oltással legalább 20 évre szóló védettség szerezhető, beadása javasolt azoknak, akik a fertőzés által veszélyeztetettek.

Kialakult májgyulladás esetén a kezelés függ a hepatitisz típusától. A hepatitis A és E által okozott betegség általában rövid ideig tart, és nem feltétlenül igényel speciális kezelést. Fontos, hogy a betegek pihenjenek, igyanak sok folyadékot, táplálkozzanak egészségesen és kerüljék az alkoholt. Krónikus hepatitisz B és C esetén többféle vírusellenes szer áll rendelkezésre, de a kezelés hosszadalmas, mivel a vírusok teljes kiirtása nem egyszerű.

Autoimmun eredetű májgyulladás esetén az immunrendszerre ható és májvédő szerekkel igyekeznek csökkenteni a károsodást.

A májvédő kezelés egyébként a hepatitisz típusától függetlenül alapvető része a terápiának. Ennek legfontosabb eszköze a máriatövis nevű növényből kivont szilimarin, amely mérsékli a már kialakult károsodást, de a további ártalmak részleges kivédésére is alkalmas. Nagy előnye, hogy hosszú távon is biztonságos. Ez pedig kulcsfontosságú májgyulladásban, mert az egyébként is károsodott májat óvni kell a veszélyes behatásoktól. Éppen ezért arra is oda kell figyelni, hogy csak jó minőségű termékeket alkalmazzunk – a megfelelő szer kiválasztásához pedig elengedhetetlen a gyógyszerész szakvéleménye.