Október 1-e a mellrák elleni küzdelem világnapja, de az egész hónap e kór szembeni harcra és a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet.
Hazánkban, a nők körében második helyen álló daganatos megbetegedés az emlőrák. Évente 7-8.000 új esetet diagnosztizálnak, és nagyjából a betegek 70%-a gyógyul meg. A kór nemcsak a nőket érinti, évről-évre 150-200 férfi is szembenéz ezzel a betegséggel.
Az életkor előrehaladtával a kockázat nő, de az esetek 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel a betegséget. Mint minden más betegségnél is, itt is a korai diagnózison van a hangsúly, amelyhez elengedhetetlen a rendszeres, évente történő, preventív szűrővizsgálat, általános laborvizsgálatokkal, illetve a rendszeres szűrővizsgálatokkal, tumormarkerek ellenőrzésével.
Ezerarcú mellrák
Az emlőráknak számos formája ismert, és számos kérdést is vet fel a diagnózis. A betegség lehet egy oldali, de akár mindkét mellben egyszerre is jelentkezhet a rákos elváltozás, átszőve a közeli nyirokmirigyeket is. Az emlőrákok túlnyomó többsége a tejutak hámbéléséből indul ki, ritkábban pedig az emlőmirigyek hámbéléséből ered.
Többnyire fájdalmatlan elváltozás képében jelentkezik, és véletlenszerűen kerül diagnosztizálásra egy szűrővizsgálat alkalmával. Tapinthatunk egyszeres göböt, de gyorsabb növekedésből származóan akár az egész mellet érintő beszűrődés látható. Becslések szerint az emlődaganat egyetlen sejtből kiindulva, 5-8 évig fejlődik, amíg a mammográfiával kimutathatóvá válik és csak ezután lesz tapintható az 1 cm-es daganat.
Mi állhat a mellrák hátterében?
Számos kockázati tényező állhat az emlőrák kialakulásának hátterében. A veszélyeztetett életkor (40-65 év) elérése mellett a kialakulás kockázatát növeli a helytelen életmód, illetve a pozitív családi anamnézis (egyenes ági rokonságban előfordult fiatalkori – 50 év alatti – emlőrák, illetve egyéb daganatos megbetegedés, pl. petefészekrák).
További kockázati tényezők:
- korai, 12 éves kor előtt kezdődő menstruáció;
- késői menopauza (menopauzában hormonpótló kezelés);
- terhesség hiánya, vagy késői életkorra tolódása;
- elhízás (főként menopauza után);
- zsírdús, rostszegény étrend;
- fizikai aktivitás hiánya;
- dohányzás;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- korábbi mellkasi besugárzás.
A mellrák tünetei lehetnek:
- tapintható, fájdalmatlan csomó a mellben;
- tapintható tömött nyirokcsomó megjelenése a hónaljban;
- duzzadt, kemény mell;
- a mell formájának megváltozása;
- az emlő bőrének megváltozása (bőrpír, hámlás, kisebesedés, ödéma);
- viszkető, kipirosodó, váladékozó emlőbimbó;
- fájdalom a mellben, mellbimbóban.
A mellrák, kezdeti stádiumában teljesen tünetmentes és a kisebb szöveti elváltozások még a tapintásos önvizsgálat során sem fedezhetők fel. A mammográfiás vizsgálat a jelenlegi leghatékonyabb szűrési eljárás, melynek segítségével már a néhány mm-es elváltozás is kimutatható.
Az önvizsgálat menete:
Az önvizsgálat nagyban segíti a betegség korai felfedezését. A vizsgálatot célszerű minden hónapban ugyanabban az időszakban, a menstruációs ciklust követő napokban elvégezni. Fontos, hogy a menstruáció elmaradását követően, a változó korban is minden hónapban egyszer, egy általunk meghatározott napon történjen meg az önvizsgálat. A nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával pedig érdemes szakorvossal is megvizsgáltatni az emlők állapotát. A hatékony önvizsgálat alapja saját testünk (emlőnk) megismerése és rendszeres ellenőrzése.
- A tükör előtt állva tegyük csípőre a kezünket és figyeljük meg a mellek formáját, méretét, kontúrját, a mellbimbók és a bőr változásait szemből és oldalról egyaránt.
- Ismételjük meg a fenti műveletet felemelt kézzel is.
- Egyik kezünket továbbra is felemelve tartva, a másik kezünkkel (zárt ujjakkal), körkörös mozdulatokat téve vizsgáljuk át a mellünket. Végezzük el a vizsgálatot mindkét mellünkön álló és fekvő helyzetben is.
- Hasonló mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellek és a hónalj közti területet, majd a kulcscsont és a szegycsont környékét is.
- Végül pedig enyhén nyomjuk meg a mellbimbót, hogy meggyőződjünk arról, nem váladékozik-e.
A mammográfiás vizsgálat menete:
A vizsgálat egy speciális röntgen berendezéssel történik, többnyire álló helyzetben. Speciális, kétirányú felvétel készül mindkét emlőről. Az éppen vizsgált emlőt a röntgengép tálcájára helyezik, majd egy felülről érkező “lappal” gyengéden összenyomják. Ez a folyamat érzékeny emlő esetén kellemetlen, esetleg kissé fájdalmas lehet.
Mellrák kezelése
A mellrák túlélésének esélye és a kezelés mértéke nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan, milyen stádiumban kerül diagnosztizálásra a betegség. Sokszor elegendő a tumor eltávolítása, de számos esetben a környező nyirokcsomók, illetve a mell teljes egészében eltávolításra kerül, majd kemoterápiára vagy sugárterápiára van szükség.
A mellráknál is a megelőzésen, a szűrővizsgálaton a hangsúly!
Az egészséges életmódon túl, melybe a jó minőségű, vitamindús táplálkozás; a rendszeres mozgás; a dohányzás, illetve túlzott alkoholfogyasztás mellőzése; megfelelő mennyiségű pihenés és a minimálisra csökkentett (amennyire lehet) stressz mentes mindennapokat jelent, a rendszeres önvizsgálat és szűrővizsgálatok elengedhetetlen fontosságúak.
Családi halmozódás esetén ajánlott 40 éves kor felett, évente tumormarker vérvizsgálatokat elvégeztetni, melyek pozitivitása felhívja a figyelmet az alattomos kórra. Az önvizsgálatot 20 éves kortól, havonta fontos elvégezni, főleg, ha már családban korábban felütötte a fejét a betegség. Nőgyógyászati szűrővizsgálatok alkalmával a nőgyógyász is el szokta végezni a manuális vizsgálatot. Ezeken felül szükséges, főleg 40 éves kor felett, 2 évente, 50 éves kor felett pedig évente ultrahang és mammográfia vizsgálatra elmenni. A mellrák korai stádiumában még teljes sikerrel gyógyítható.
Források:
https://www.corden.hu/rozsaszin-honap-oktober-a-mellrak-elleni-kuzdelem-honapja
https://medicover.hu/gyakori-betegsegek/oktober-mellrak-elleni-kuzdelem/
https://mpatika.hu/oktober-1-a-mellrak-elleni-kuzdelem-vilagnapja-a-korai-felismeres-eletet-ment/
