A 60 évnél idősebb férfiak közel fele számol be prosztata-gondokról; hazánkban pedig a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Más daganatokhoz hasonlóan ez a daganattípus sem egyik napról a másikra keletkezik – évek telhetnek el addig, amíg odáig fejlődik, hogy panaszokat, tüneteket okozzon. Az idejében felismert prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható. A prosztata szűrés menetét viszont számos bizonytalanság és tévhit övezi, emiatt sok férfi fél tőle.
Mi is az a prosztata?
A prosztatamirigy (más néven dülmirigy) a kismedencében elhelyezkedő szerv, mely normális esetben szelídgesztenye alakú és nagyságú, súlya kb. 20-25 gramm. Fejlődéséhez tesztoszteronra van szükség. Közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülvéve az abból kiinduló húgycsövet, kivezető csöve pedig a húgycsőbe nyílik. Mögötte a végbél található, ez ad lehetőséget arra, hogy a végbélen keresztül vizsgálni tudják a prosztatát.
A prosztata mirigy az ivarszervek közé sorolható, fontos szerepe van a sikeres megtermékenyítésben. Az általa termelt váladék, a prosztataváladék keveredve az ondóvezetékeken át érkező hímivarsejtekkel képezik ondót. A prosztatamirigy váladékai biztosítják a spermiumok, hímivarsejtek életéhez, anyagcseréjéhez és mozgásához a megfelelő kémiai környezetet. Magömléskor vagyis ejakulációkor a prosztatamirigy izmai összehúzódnak, a folyadékot kilövellik és a húgycsőbe juttatják.
Prosztatát érintő betegségek – prosztata jóindulatú megnagyobbodása; prosztatagyulladás; prosztatarák
Az életkor előrehaladtával a prosztatamirigy mérete és súlya is növekszik a prosztatát alkotó sejtek számának növekedése miatt. 50 éves korra akár a 40-50 grammos nagyságot is elérheti. Ezt a folyamatot hívjuk a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának, benignus prosztata hyperplasianak (BPH). A nagyobb méretű prosztata nyomást fejt ki a rajta áthaladó húgycsőre, és a húgycső részleges vagy akár teljes elzáródását is okozhatja. A húgyhólyagban így vizeletpangás jön létre, a nehézkes ürülés pedig megterheli a veséket. Emellett a pangó vizeletben könnyebben elszaporodhatnak a baktériumok, melyek fertőzésekhez vezethetnek.
A fertőzés idővel feljuthat a vesemedencékhez is, és ráterjedhet a veseállományra. A megnagyobbodás miatt a prosztata belsejében lévő erek, idegek is nyomódhatnak, rontva ezzel a keringést és fájdalmat okozva.
A prosztata megnagyobbodás tünetei:
- éjszakai vizelés (nycturia);
- gyakori vizelési inger;
- vizeletsugár indítása, megállítása nehézségekbe ütközik (dysuria);
- vizeletcsepegés;
- vizelet visszamaradása a hólyagban;
- fájdalmas hólyag.
Prosztata megnagyobbodás következményei:
- fertőzések;
- hólyagfal vastagodás;
- hólyagkövesség;
- diverticulum képződés (a vastagbél alsó szakaszában létrejövő kitüremkedés, melyben felgyűlhetnek székletdarabok, a pangó béltartalom felülfertőződése pedig gyulladást okozhat a bélben).
A prosztatagyulladást a húgyutakon át felszálló fertőzések vagy az ivarszerv más területeiről átterjedő fertőzések okozzák, de ritkán az is előfordulhat, hogy a kórokozókat a vérkeringés szállítja oda. Tünetei:
- hidegrázás;
- magas láz;
- gyakori vizelési inger;
- fájdalmas vizelés;
- vizelet elakadása;
- kismedencei vagy végbélbe sugárzó fájdalom;
- gennyes vizeletürítés prosztata massage után.
A prosztatarák kialakulásában genetikai, hormonális okok és életmódbeli tényezők is szerepet játszanak. Tünetei szinte megegyeznek a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteivel, esetleg a véres vizelet (haematuria), és a csípő, égető érzet vizeletürítéskor hívhatja fel mégis a figyelmet a prosztatarák lehetőségére. Áttétes formában gyakran okozhat csontfájdalmat is. Éppen ezért is fontos a prosztata szűrés, hogy elkülönítsük a két állapotot.
A megelőzésben segíthetnek bizonyos táplálékok és vitaminok, nyomelemek fogyasztása, például lycopének (paradicsom), A, D, E vitamin, cink, szelén, szója termékek. Ezen termékek fogyasztásának valamekkora védőhatást tulajdonítanak, azonban a prosztata daganat kialakulása sok tényezőtől függ. Időben a rendszeres prosztata szűréssel ismerhető fel.
A prosztata szűrés menete:
40 – 45 éves kor felett évente, kétévente ajánlott prosztata szűrésre járni. Ezáltal követhető a mirigy mérete, növekedése, és idejében észrevehetőek a prosztatarák előjelei.
Az urológus szakorvos elő lépésként felveszi a páciens anamnézisét, mely során fontos külön kitérni a húgyúti és ivarrendszeri panaszokra (a vizeletürítés gyakoriságára, elakadására, valamint az éjszakai vizelésre). A szexuális életet érintő kérdések is felmerülhetnek, mint például a merevedési zavarok, erektilis diszfunkció, valamint a libidó csökkenés. Emellett az alapbetegségek, gyógyszerszedés, korábbi beavatkozások, betegségek is megbeszélésre kerülnek. Ezeknek az információknak a birtokában lehet pontos diagnózist felállítani prosztata szűréskor, valamint a terápia megtervezését is segíti.
Ezt követi a prosztata szűrés fizikális vizsgálata, melynek része az alhas áttapintása, illetve a rektális digitális vizsgálat (RDV), vagyis a prosztatamirigy vizsgálata a végbélen át, tapogatással.
Az alhasi vizsgálat során nyomásérzékenységet, fájdalmat, kóros rezisztenciát keresnek, valamint a húgyhólyag telítettségéről is információt lehet kapni kopogtatással.
Rektális digitális vizsgálatnál a beteg féloldalasan fekve felhúzza a lábait vagy álló helyzetben előrehajol, hogy a végbél megközelíthető legyen az orvos számára. Az orvos a végbélen át tapintani tudja a prosztatamirigyet; és érezheti a mirigy nagyságát, göbösségét, az esetleges daganatok tömöttségét, porckeménységét. Ezek fontos és viszonylag gyorsan és könnyen megszerezhető információk a prosztatamirigy állapotáról.
A teljes diagnózis alkotáshoz azonban laboratóriumi vérvizsgálat is szükséges, mely során a vérből a PSA-szintet (prosztata specifikus antigén) határozzák meg. A prosztata specifikus antigén a prosztatamirigy által termelt fehérje, melynek értékét több faktor is befolyásolhatja, mint pl. a férfiak életkora; a prosztata mérete, a prosztata gyulladásos betegségei, húgyúti fertőzések; illetve a prosztata bármilyen mechanikai stimulációjától (pl. műtét, katéter bevezetése a közelmúltban, de érdekes módon a biciklizés is emeli a szintjét). Ezen esetekben nő a PSA szint, tehát pl. idősebb férfiaknál, nagy prosztatamirigy esetén és a felsorolt tényezőknél normális az enyhén emelkedett PSA szint.
A laborvizsgálatok során a PSA két fajtáját elemzik prosztata szűréskor: a szabad (free) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A teljes PSA az összes fehérje mennyiséget jelenti (vagyis a kötött formában levőket is), míg a szabad PSA a vérben szabadon keringőeket.
Az American Cancer Society alapján a telsed PSA eredményei az alábbi rizikót jelölhetik:
- 4 ng/ml alatti teljes PSA-szint azt jelenti, hogy nem valószínű a prosztatarák jelenléte;
- 4 – 10 ng/ml közti teljes PSA-szintnél 25%-os esély van a daganat jelenlétére;
- 10 ng/ml és afölötti teljes PSA-szintnél 50%-os vagy afölötti a prosztatarák valószínűsége.
Éppen amiatt, hogy ennyire sok tényező befolyásolhatja a PSA szintet, önmagában a vizsgálat nem elég a prosztata szűréshez, a rektális digitális vizsgálat elvégzése is fontos a diagnózis pontosabb felállításához. Szükség esetén pedig egyéb, kiegészítő vizsgálatokat is elrendelhet az orvos. Ide tartoznak a vér- és vizeletvizsgálat, valamint a speciális képalkotó eljárások, pl. ultrahang; endoszkópos vizsgálat; vagy a vizeletáramlás mérése (uroflow), mely a húgyhólyag működésének műszeres vizsgálatát jelenti, amellyel meghatározható a vizelet maximális áramlási sebessége, annak dinamikája. Prosztatarák gyanújakor szükség lehet a mirigyből mintát, tűbiopsziát venni. A biopszia szövettani feldolgozása során derül ki, hogy jó vagy rosszindulatú-e a daganat. Prosztatarák gyanújakor további képalkotó vizsgálatokra, CT, MR, PET-CT-re is szükség lehet, különösen áttétek után kutatva.
Források:
https://semmelweis.hu/urologia/betegellatas/prosztataszuro-vizsgalat/
https://medicoverkorhaz.hu/szakrendelesek/urologia/prosztatavizsgalat/
