6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 95 | kabay@t-email.hu | +36 62 420 763

Az ön egészsége a mi hivatásunk!

Szemünk egészsége

A szemünk az egyik legösszetettebb és legfontosabb érzékszervünk, amelynek megóvásával még mindig nem törődünk eleget. Erre a tényre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2000 óta a Látás Világnapján keresztül is szeretné felhívni a figyelmet. Az október második csütörtökén megrendezett jeles nap arra mutat rá, hogy a látásromlás, illetve a vakság megelőzhető, és - mint oly sok más betegség esetében - a prevenciót és a rendszeres szűrővizsgálat fontosságát állítja a középpontba, ugyanis az időben felismert problémák többsége könnyen kezelhető.

Milyen okok állhatnak a szemproblémák hátterében, és melyek a leggyakrabban előforduló szembetegségek?

Számos okot ismerünk. Vannak genetikailag öröklött, és vannak az életünk során külső behatásokra, vagy esetleg valamilyen más alapbetegség hatására, illetve a korral kialakult szemészeti problémák.

A veleszületett, vagy öröklött szemészeti elváltozások esetében már kisbaba vagy kisgyermek korban jelentkeznek figyelmeztető jelek. Ilyen lehet a veleszületett szürkehályog, zöldhályog, kisszeműség, fénytörési hibák, kancsalság, színtévesztés.

A külső behatásoknál érdemes megemlíteni az UV sugárzást, mely károsan hat a szemünkre is. Nem kell tűző nap ahhoz, hogy megtörténjen a baj, hiszen a káros sugárzás a felhőkön is áthatol. Hiába szűri meg a legtöbb sugarat a szem szaruhártyája, a magas és hosszan tartó UV sugárzás rendkívül káros lehet a látásra. Az UV sugárzás növelheti a gyulladások, a degenerációk, valamint a szürkehályog kialakulásának kockázatát is. Másik számottevő külső behatás az elektronikai eszközök által kibocsátott úgynevezett „kék fény”. Manapság a mindennapok részévé vált a technológia: nem telik el úgy nap, hogy ne használnánk legalább egy elektronikai eszközt. Ezen eszközök használata során nagy mennyiségű kék fény bocsátódik ki, s ez a túlzott kék fénynek való kitettség az emberi szervezetre negatív hatással van: szemfáradtságot, szemszárazságot, szemviszketést, látásproblémákat tapasztalhatunk miatta. De meg kell említeni külső tényezőként bizonyos kémiai anyagokat is (pl. cigaretta füstöt, légszennyezettséget, vagy az uszodák medencéiben használt klóros fertőtlenítőket), illetve a rossz fényviszonyok melletti dolgozást, olvasást – ugyanis ezek is mind megterhelőek szemünk számára, hosszú távon szemszárazságot, szemirritációt okozhatnak.

Szervezetünkben kialakult más alapbetegség is hatással lehet a szemünkre: pl. cukorbetegség, pajzsmirigy rendellenes működése, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, májproblémák, sclerosis multiplex, daganatos megbetegedések, neurológiai elváltozások stb.

A kor előrehaladtával számos szemészeti problémák alakulhatnak ki. Ilyen például az úgynevezett „öregszeműség” (latinul presbyopia), de gyakori a szürkehályog (cataracta), zöldhályog (glaucoma), valamint a makuladegeneráció is.

Az öregszeműség egy természetes folyamat része, hiszen a korral megváltozik az emberi szem alkalmazkodó képessége. A szemlencse folyamatosan veszíti el rugalmasságát, így a közeli látás jelentősen romlik.

A szürke hályog jellemzően időskori szembetegség, amely általában a 65 év feletti korosztályt érinti. A népbetegséggé vált látási hiba a szemlencse rugalmasság- és átlátszóság vesztéséből fakad. A betegség ugyan a szem öregedéséből következik, mégis visszafordítható. A kialakulás módját alapul véve megkülönböztetünk elsődleges szürke hályogot – amely kategóriába sorolható az időskori, valamint a veleszületett szembetegség -, valamint másodlagos szürke hályogot, amelynek csoportjába valamilyen beavatkozás (műtét, sérülés, gyógyszer) során keletkezett szemprobléma tartozik. A már fent is emlegetett idősebb korosztály esetén a látószervük elöregedésének következményeként alakulhat ki ez a betegség. Ezzel szemben a fiatal korban kialakuló cataracta okai között a kevés napfényt és a táplálék-, antioxidánsszegény étkezést emelhetjük ki. Továbbá a dohányzás is negatív hatással lehet a szem állapotára, az erre hajlamos egyének esetén.

A zöld hályog kialakulásának hátterében a szem belső nyomásának megemelkedése áll. Ennek normál szinten való tartásáért a szemben található folyadék, azaz a csarnokvíz termelődésének és elfolyásának megfelelő aránya felelős. A szemnyomás megemelkedése, azaz víztöbblet fennállása esetén a szaruhártya vizenyőssé válik és a látóidegfőben vérellátási zavart okoz, amelynek következtében az ideghártya és a látóidegfő sejtjei elpusztulnak. A betegség bármikor kialakulhat, azonban a kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűség van erre. A 40 éves lakosság mindössze 2%-át érinti világszerte ez a betegség, míg a 70 évesek körében ez az arány már 10%-ra emelkedik. Emellett bizonyos tanulmányok arra mutattak rá, hogy genetikai öröklődésre is van esély, így azok körében, akiknek felmenői közt van ilyen problémával küzdő, nagyobb az esély a betegség kialakulására, mint másoknál. Ezen felül az alábbi tényezők kockázatnövelőknek számíthatnak: nagyfokú rövidlátás, cukorbetegség, magas vérnyomás, szteroid hatású készítmények tartós szedése, korábbi szemsérülés vagy műtét.

Az időskori makuladegeneráció az éleslátásért felelős sárgafolt sorvadásos betegsége, mely jellemzően 50 éves kor felett jelentkezik. Vezető vaksági ok, a vakok 22-25 százaléka emiatt veszíti el látását. Kialakulásának oka lehet örökletes, vagy szerzett. Jellemző tünete, hogy a látótér középső részén kisebb-nagyobb szürke, vagy fekete folt jelentkezik. Számos más egyéb tünet is figyelmeztethet erre a betegségre, mint például a párhuzamos vonalak finom torzulása, görbülése, hullámzása; a tárgyak kevésbé kontrasztosak; az arcok felismerési képessége romlik (“Ismerőseim mellett elmegyek, mert nem ismerem őket meg.”); vagy a két szem közötti különbség a színek észlelésében, a tárgyak méretének megítélésében (micropsia). A betegség kialakulásának rizikófaktorai közé sorolhatjuk tehát az életkort; emellett a genetikai tényezőket (kék szem, családi előfordulás – még nem tisztázott, de családi halmozódás észlelhető); a dohányzást; a fokozott fény-, illetve UV-fény expozíciót; az oxidatív stresszt; az ideghártya pigmentsejtjeinek elöregedését; és a szemgolyó keringésének romlását.

Meg kell még említeni a szemszárazságot is, mint gyakori szemproblémát. Kiválthatják a már fentebb említett kémiai anyagok, UV-sugárzás, kék fény, nem megfelelő fényviszonyok között, illetve digitális kijelzőkön történő hosszas munkavégzés, olvasás, de egyéb betegségek kísérő tünete, vagy akár állandóan szedett gyógyszereink mellékhatása is lehet. Emellett hosszú távú fennállása jelezheti a könnytermelő mirigyek, sejtcsoportok sorvadását is. A leggyakoribb probléma, hogy a szem megfelelő működéséhez szükséges könnyből nem termel eleget a szervezet, illetve a könnytermelésnek nem csak mennyiségi, hanem minőségi zavarai is ismertek. Ezért különösen fontos az, hogy szemszárazság tüneteinek észlelése esetén forduljunk szemész szakorvoshoz, és a kivizsgálás során mind a mennyiségi, mind a minőségi könnytermelési vizsgálat is megtörténjen! A hosszasan fennálló, vagy gyakran visszatérő, kezeletlen szemszárazságot szemünk igyekszik kompenzálni. A leggyakoribb szövődmény emiatt a túlzott könnytermelés. A súlyosabb szövődmények között azonban megemlíthető a fekélyek és sebek kialakulása a szem különböző területein, illetve a visszafordíthatatlan szaruhártya károsodás is.

Mit tehetünk szemünk egészségének megőrzése érdekében?

Rendszeresen vegyünk részt szűrővizsgálaton! A szemünket mindenképp vizsgáltassuk meg évente – kétévente egyszer szakorvossal, hogy a “rejtett” problémáinkat időben felfedezzék és kezeljék, így az esetleges jövőbeni panaszainkat megelőzhessék! 

Illetve számos olyan, akár jelentéktelennek tűnő tünet létezik, ami mellett nem szabad elmennünk, és érdemes velük szakorvoshoz fordulni. Ilyen például a gyakori vörös szem (hátterében gyulladás vagy allergia is állhat), a fényérzékenység, az állandó fejfájás, az esti látásromlás, a homályos látás, vagy a folyamatos könnyezés, szemdörzsölés, hunyorgatás, kettőslátás.

A szem egészségét jelentősen befolyásolja az egészséges táplálkozás – fontos az antioxidánsokban gazdag ételek fogyasztása, illetve a szelén, a cink, az A-, C-, D- és E-vitamin pótlása. A-vitamin a tengeri halakban, a tojássárgájában, a májban; C-vitamin a citrusfélékben, a paprikában, a savanyú káposztában; E-vitamin a növényi olajokban található nagy mennyiségben. A marhahús, a lencse, a tökmag a cink, a tengeri állatok és a teljes kiőrlésű gabona pedig a szelén értékes forrásai.

Emellett szemünk egészségének megőrzésében két karotinoidnak, a luteinnek és zeaxantinnak kiemelt jelentősége van. A karotinoidok sok telítetlen kötést tartalmaznak, emiatt kiváló antioxidáns hatásúak, illetve az emberi szervezetben A-vitaminná alakulnak át. A lutein és zeaxantin azért különleges, mert a karotinoidok közül csak ezek (és bomlástermékeik) találhatók meg a retinában és a szemlencsében. Ezeket főként leveles zöldségek (pl. spenót, káposzta), sütőtök, színes bogyós gyümölcsök és tojássárgája fogyasztásával juttathatunk a szervezetünkbe. Mivel a lutein és a zeaxantin is antioxidáns hatású, joggal feltételezhető, hogy szerepük van a szabadgyökök okozta károsodások kivédésében; emellett elnyelik az alacsony hullámhosszú kék fény 40-90%-át, ezáltal megakadályozzák a retina fotokémiai károsodását; illetve fokozott fogyasztásuk epidemiológiai vizsgálatok szerint a szürkehályog és az öregkori makuladegeneráció kisebb kockázatával jár együtt.

Fontos hatása van az omega-3 zsírsavaknak is szemünk egészségére – segítenek a retinakárosodás és a szemszárazság megelőzésében. Tengeri halak, magvak (lenmag, dió, chiamag) fogyasztásával tudjuk bevinni szervezetünkbe.

  • A táplálkozás mellett életmódunkkal is segíthetünk abban, hogy kisebb legyen az esélye bizonyos szembetegségek kialakulásának. Nem minden kockázati tényezőt tudunk befolyásolni, azonban van számos olyan rizikófaktor, amin tudunk változtatni. Ilyen például a dohányzás mellőzése, vagy az általános szív-érrendszeri állapot rendezése (az egészséges érrendszer és keringés segít a makuladegeneráció megelőzésében).
  • A káros UV-sugarak kiszűrése érdekében viseljünk megfelelő UV-védelmet biztosító napszemüveget. Csakis minőségi napszemüveget vásároljunk, hiszen az olcsóbb, gyengébb minőségű változatok nem elég, hogy nem védenek megfelelően az UV sugárzástól, még károsító hatásuk is lehet.

A sötét lencse miatt a pupillánk kitágul és megfelelő szűrés nélkül még inkább a szemünkbe engedi a káros sugarakat. Létezik dioptriás napszemüveg UV védelemmel is, melynek köszönhetően nincsenek kizárva a szemüvegesek sem a napszemüveg-viselésből. Emellett a gyerek napszemüveg UV védelemmel való ellátása is rendkívül fontos, hiszen gyermekkorban még inkább károsak a napsugárzás hatásai.

  • Ma már léteznek úgynevezett „kékfény szűrő szemüvegek” is. Ez egy olyan dioptriás vagy dioptria nélküli szemüveg, melynek lencséje egy speciális, kék fényt blokkoló szűrővel van ellátva. A kékfény szűrő hatékonyan semlegesíti a digitális készülékek képernyőjéből áradó, nagy energiájú kék fényt.
  • Amennyiben a szemészorvos megállapította a szem szárazságát, akkor a további panaszok megelőzése, kezelése érdekében számos korszerű műkönnyet használhatunk csepp vagy gél formájában. Manapság már van lehetőségünk olyan készítményt is választani, mely pl. nem tartalmaz tartósítószert, vagy kontaktlencsét viselő emberek is nyugodtan alkalmazhatják.
  • Fontos a rendszeres szünetek beiktatása, főleg azoknak, akik egész nap számítógépes munkát végeznek. Az óránként beiktatott pár perces szünetek során a szoba távolabbi pontjaira történő fixálás/nézés, a felállás, a végtagok megmozgatása, a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása a mozgásszervünk, a keringésünk mellett a szem védelmét is szolgálja.