Idén szeptember 16-án ünnepelhetjük Szent-Györgyi Albert születésének 130. évfordulóját. Legtöbben a C-vitamin feltalálójaként ismerik őt. Ő az egyetlen Nobel-díjas tudósunk, aki magyar állampolgárként, Magyarországon végzett kutatásaival érdemelte ki a legmagasabb tudományos kitüntetést.
Szent-Györgyi Albert az egyik leghíresebb magyar orvos dinasztia, a Lenhossék család negyedik nemzedékében született Budapesten 1893. szeptember 16-án. Gyermekkorát a Nógrád megyei Kisbérpusztán töltötte.
Saját bevallása szerint gyenge képességeket mutatott az elemi iskolában, csak tizenhat éves korára éledt fel benne a tudásszomj, aminek köszönhetően a korábban bukdácsoló fiú kitűnőre érettségizett a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként. Mivel nem vezetett nyílegyenesen az útja az orvostudományig, a kutatólaboratóriumokig, így egyetemi tanárként sem felejtette el iskolás éveit, korai keserves tapasztalatait. Ennek köszönhetően később remek pedagógus vált belőle, és kivételes érzékkel fordult a fiatalság felé.
Orvosi tanulmányait az I. világháború előtt kezdte meg Budapesten, ahol 1917-ben avatták doktorrá. A világháborút követően Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén.
Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémia tanszékén szerezte meg második doktorátusát kémiából, majd C. E. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott.
1930-ban visszatért Magyarországra, ahol 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt.
A 20. század első éveiben Eikjman és Crijus vizsgálatai indították el a vitaminok kutatását, amely az 1920-30-as években óriási lendületet vett. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Összetételét is megállapította (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Szegeden töltött évei alatt olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat.
Ő maga így mesélte el felfedezését:
„Este a feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy én ezt a növényt sosem próbáltam ki. Azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba, ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel megtudtam, hogy ez, a paprika a C-vitaminnak egy kincses háza. Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete.”
1932-ben Szent-Györgyi (és tőle függetlenül J. Tillmans is) a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat aszkorbinsavnak nevezték el a skorbut (C-vitamin hiány) elleni hatására utalva. Szegeden kidolgozták a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is.
Ő és tudományos munkatársai nem csak a C-vitamin miatt érdemelnek elismerést. 1936-ban a hajszálerek áteresztő-képességét szabályozó flavonoidokat izoláltak, amelyet P-vitamin néven ismerünk. Illetve az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozva vizsgálták a tejsav széndioxiddá alakulását, s azt tapasztalták, hogy négy szerves dikarbonsav katalitikus módon fokozza a szövetlégzést. Ezek alapján fedezte fel Hans Krebs német kutató a szervezet egyik legfontosabb biokémiai folyamatát, a citrátkört (vagy ciklust).
1937-ben a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezésiért” Szent-Györgyi Albert élettani-orvosi Nobel-díjat kapott. Munkássága miatt a Nobel-díjas professzort 1938-ban a párizsi Sorbonne Egyetem díszdoktorává fogadta.
A II. világháború után szinte azonnal bekapcsolódott a tudományos közéletbe. A Budapesti Egyetem Orvostudományi kara 1945-ben meghívta az Élet-és Kórvegytani Tanszék vezetésére (melynek nevét később „Biokémiai Intézet”-re változtatták az ő kezdeményezésére), illetve a tudományszervezés – a Magyar Tudományos Akadémia – megreformálásának volt elkötelezett harcosa.
Mindezek mellet ezen időszakban Szent-Györgyi részt vett a hazai gyógyszergyártás előrébb vitelében is. 1947-ben néhány szegedi volt munkatársával és ismerősével megalapították a „Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalat”-ot. (Servita jelentése: a beteg ember különleges állapotához való alkalmazkodás, önzetlen alárendeltség és szolgálat a betegellátás humánumának felső foka).
Ugyanebben az évben, 1947-ben az elnyomó pártállam elől az Egyesült Államokba utazott, és a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le, munkáját az Oceanográfiai Intézet számára létrehozott Izomkutató Laboratóriumban folytatta.
Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, és az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott.1976-ban tagja volt a Szent Koronát hazahozó amerikai delegációnak, hazaszeretete élete utolsó éveit is meghatározta.
- október 22-én hunyt el otthonában, emlékét Szegeden szobor, mellszobor és emléktábla őrzi, nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja, valamint számos iskola is az országban. Szegeden állandó kiállítás mutatja be a hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és a Nobel-díj másolatát.
Tisztelgésül tudományos eredményei előtt, 2012-ben Szent-Györgyi Emlékévet tartottak hazánkban. A C-vitamin szabadalmának bejelentése (1941. június 13.) 2008 óta a magyar feltalálók napja.
Források:
https://mult-kor.hu/a-honap-embere-szent-gyorgyi-albert-a-c-vitamin-atyja-20220601?pIdx=2
http://szegedi.ertekek.hu/sites/default/files/0000/51/szentgyorgyipdf.pdf
https://magyarnemzet.hu/kultura/2020/10/tudas-es-hazaszeret-szent-gyorgyi-albert-elete-es-emlekezete
