6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 95 | kabay@t-email.hu | +36 62 420 763

Az ön egészsége a mi hivatásunk!

Mit várhatunk a fogyasztószerektől?

Mit várhatunk a fogyasztószerektől?

Az elhízás elleni küzdelem nemcsak esztétikai kérdés: a túlsúly számos betegség kockázatát fokozza és az életminőséget is rontja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ felnőtt populációjának 35%-a, megközelítőleg 1,5 milliárd ember túlsúlyos. Hazánkban a lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

A tetsúlycsökkentés receptje látszólag egyszerű: kevesebbet kell enni és többet kell mozogni. A valóság ennél sokkal bonyolultabb, ugyanis vannak olyan esetek, amikor a sport nem elvárható (súlyos elhízás esetén), és egyeseknél az elhízás valamilyen betegség vagy genetikai adottság következménye.

Komolyabb túlsúly esetén feltétlenül szükség van az elhízás okának orvosi kivizsgálására. Néha az alapbetegség (pl. pajzsmirigy-alulműködés) kezelése, esetenként pedig műtét hozhat megoldást. Ha fogyasztó hatású gyógyszer szedése indokolt, ehhez is szükség van az orvos javaslatára, ugyanis a forgalomban lévő gyógyszerek vénykötelesek.

A fogyasztó hatású gyógyszerek azért vénykötelesek, mert a testsúlycsökkentés eléréséhez komolyan be kell avatkozni a szervezet működésébe, és ennek lehetnek kockázatai, mellékhatásai is. A fogyasztószerként forgalomba hozott gyógyszerek jellemzően a tápanyagok felszívódásának gátlásával vagy az éhségérzet csökkentésével fejtik ki hatásukat. A kezelés kockázatai jócskán meghaladják a kockázatokat, de a kontroll nélküli, túlzásba vitt használat veszélyes is lehet. A mai modern hatóanyagok jóval biztonságosabb fogyást tesznek lehetővé, mint a már forgalomból kivont gyógyszerek, amelyek az anyagcserét fokozták, miközben mellékhatásként emelték a vérnyomást, túlzottan megterhelték a szív-érrendszert.

A fogyasztószerek nagy része ma nem gyógyszerként, hanem étrend-kiegészítőként van a piacon. Ezek általában azokat a növényeket tartalmazzák, amelyeket már évszázadok óta alkalmaznak fogyasztószerként a világ valamely részén.

Hagyományos növényi fogyasztószerek

Az elhízás kezelésére használt növények egy része vizelethajtó vagy hashajtó hatásuknak köszönhetően csökkentheti a testsúlyt. A vizelethajtó növények (pl. csalánlevél, gyermekláncfű, lestyángyökér) nincsenek befolyással az energiaháztartásra, az általuk előidézett minimális testsúlycsökkenés tulajdonképpen só- és vízvesztés, amely csak átmeneti eredménnyel jár.

A hashajtó növények közül hazánkban leggyakrabban a szennalevelet, aloe tejnedvet és kutyabengekérget használják fogyasztásra. Jóllehet a tartós hashajtás a tápanyagok felszívódásának akadályozásával testsúlycsökkentő hatású lehet, a módszer veszélyei jelentősebbek, mint a potenciális előnyök. Az erős hatású növényi hashajtók tartós alkalmazása számos negatív következménnyel járhat (pl. görcsös hasfájás, bélnyálkahártya-gyulladás, felszívódási zavarok és akár szívritmuszavar is), így fogyasztószerként történő tartós alkalmazásuk nem javasolt.

Az enyhébb hatású, rosttartalmú hashajtók ugyanakkor hosszú távon is biztonságosan alkalmazhatóak. Ezek a teltségérzet fokozásával csökkentik az étvágyat, valamint a cukrok és zsírok felszívódásának gátlásával is hatnak. A rosttartalmú hashajtók között találunk jól ismert növényeket (például útifűmag, lenmag), de újonnan divatossá vált növényeket is, mint pl. a fügekaktusz vagy az ördögnyelv. Bár ezek hatása nem drasztikus (1 hónap alatt átlagosan 0,5–1 kg csökkenés érhető el megfelelő adagolás mellett), tartós alkalmazás esetén az eredmény is tartós lehet.

Napjaink divatos fogysztószerei

A kávé, és egyik fő hatóanyaga, a koffein anyagcserét fokozó hatása régóta ismert, a kávéivás önmagában azonban nem eredményez számottevő fogyást. Az elmúlt néhány évben azonban nem is a koffein, hanem a pörköletlen (zöld) kávébab került az érdeklődés fókuszába.

Ennek hatóanyagaként a klorogénsavat azonosították. Ez a vegyület a pörkölés során elbomlik, így a kávéitalban csak nyomokban található meg. A klorogénsav fogyasztást elősegítő hatását több vizsgálatban tanulmányozták, és az összkép pozitívnak mondható – jelenleg a zöld kávét tartják az egyik legbiztonságosabb és hatásos (ideális esetben havi 1–1,5 fogyást eredményező) növényi fogyasztószernek.

Hasonló utat járt be a teacserje, amelyet sokáig szintén koffeintartalma miatt gondoltak fogyasztó hatásúnak. Mára kiderült, hogy a hatóanyagok máshol, a polifenolok között keresendők, és a hatás módja is bonyolultabb, mint korábban gondolták. A legfontosabb bizonyítékok, vagyis a fogyasztó hatás meggyőző igazolása azonban ez idáig hiányzik – ha hatásos is, annak mértéke elmarad a zöld kávéétól.

Az Indiában őshonos Garcinia cambogia Európában és az USÁ-ban sikeres fogyasztószer. Termésének hatóanyagaként a hidroxi-citromsavat (HCA) azonosították. A Garciniával végzett vizsgálatok enyhe (1.1,5 kg) súlycsökkent hatást igazoltak, amelyet azonban emésztőrendszeri mellékhatások kísérhetnek.

Évtizedeken át használt fogyasztószer volt az efedrin nevű vegyület, amelyet eredetileg egy csikófark (Ephedra) nevű növényből nyertek ki. Az efedrin több éve eltűnt a piacról, mivel veszélyes szív-érrendszeri hatásokkal rendelkezik. Újabban divatossá vált egy olyan vegyület, amely szerkezetében és hatásában is az efedrinre hasonlít: ez az anyag a szinefrin. A szinefrin az éretlen keserű narancs héjában van jelen számottevő mennyiségben, és a fogyasztószerek is a keserűnarancs-kivonat összetevőjeként tartalmazzák. Az efedrinnel ellentétben a szinefrin nem rendelkezik markáns hatásokkal. De nemcsak mellékhatásai, hanem hatásossága is elmarad a efedrinétől, így a keserűnarancs-kivonatot tartalmazó termékekkel szemben az elvárások általában fokozottabbak, mint amilyen hatásra ezek a készítmények képesek.

A fogyasztószerek veszélyei

Az igazi veszélyt nem a fogyasztó hatású gyógyszerek mellékhatásai, hanem az illegális készítmények jelentik. A fogyasztói igények kielégítésére ugyanis kaphatóak olyan termékek is, amelyek növényi eredetűnek tűnnek, valójában azonban hatásuk illegálisan hozzáadott szintetikus hatóanyagoknak köszönhető. Ilyen célra olyan vegyületeket szoktak alkalmazni, amelyeket korábban fogyasztószernek fejlesztettek ki, de veszélyeik (jellemzően vérnyomást emelő és a stroke kockázatát fokozó hatásuk) miatt kivontak forgalomból. Ha egy növényi eredetűként reklámozott készítmény markáns (havi több kg-os) fogyást eredményez, vagy ha komolyabb mellékhatást (izgatottság, vérnyomás-emelkedés) jelentkezik, kezdhetünk gyanakodni…

A hamisított szerek elkerülésének legjobb módja, ha a termékeket gyógyszertárban vagy ellenőrzött webshopban szerezzük be. Ha patikában vásárolunk, nemcsak a minőségben lehetünk biztosak, hanem személyre szabott tanáccsal is segítenek a sikeres fogyás elérése érdekében.

Dr. Csupor Dezső